Design Thinking workshopon jártam

Design Thinking workshopon jártam

Nagyon szeretek új ismereteket szerezni, szinte mindenben benne vagyok, ami tanulás. A design thinking úgy jött az életembe, hogy – talán tudjátok – a környezettudatosság nagyon fontos nekem. A világunkra vigyázni és jobb állapotban továbbadni a gyerekeink generációjának – ez az egyik legkiemeltebb érdeklődési terület az életemben. Az ezzel kapcsolatos kezdeményezésünk a Ki? – Ti & Mi, amelyben Kitti barátnőmmel igyekszünk megmutatni gyerekeknek és fenőtteknek, hogy hogyan lehet csökkenteni a hulladékot magunk körül. Társakat is találtunk ehhez a munkához: Katával és Verával egyesület alapítását tervezzük, hogy a környékünkön jobban fel tudjuk karolni a témát.

Ezért örültünk meg nagyon, amikor a TEDxDanubia felhívását olvastuk. Hozzánk hasonló magánszemélyek, induló és meglévő kezdeményezések, szervezetek jelentkezését várták az ország minden tájáról a TEDx Action Circles körökbe. A szándék összehozni a hasonló célokon dolgozó embereket, csapatokat, hogy együtt többre legyünk képesek – és ehhez segítséget, támogatást is kapunk. A jelentkezők egy facebook csoportban jöttek össze, ahol néhány hét ismerkedéssel telt. Az első lehetőség és eszköz, amit kaptunk, a Google New Generation Founders által készített és levezényelt Design Thinking workshop volt. A módszerről már hallottam korábban is az Élj kreatívan kurzus és könyv kapcsán, és cikkeket is olvastam róla. Így már tudtam, hogy nekem való és nagyon örültem, hogy alkalmam nyílik tanulni erről.

De mi is az a design thinking?

A design szó hallatán a legtöbben művészeti tervezésre gondolnak, és nem is járnak messze az igazságtól. A módszer valóban ötvözi a designerek, grafikusok, formatervezők kreatív hozzáállását az üzleti vagy máshol megjelenő problémamegoldó gondolkodással. Arra tanít, hogy ne sémákban és egyszerű, ismert megoldásokban gondolkodjunk, hanem képesek legyünk kilépni a keretek közül. Így szabadabban szárnyalhatunk, más megközelítéseket taláhatunk ki és új lehetőségeket ismerhetünk fel ott, ahol eddig csak a problémát láttuk. Ennek van egy nagyon gyakorlatias módszertana, ezen vezettek végig bennünket a workshopon.

Kép forrása: innen

Tanulás csapatban, online

A workshop online zajlott, és bár öt órán át tartott, nagyon intenzív volt. Semmi unalom, semmi üresjárat – ez  máris meglepő egy ilyen időtartamú online esemény esetében, ugye? Az elején kaptunk egy kis tájékoztatót arról, hogy hogyan fog zajlani ez a délelőtt, aztán bele is csaptunk. Csapatokat alkottunk, és egy gyors megbeszélés alapján választottunk egy feladatot az előre megadottak közül. Mindegyik kapcsolatban volt a környezettudatossággal, de ha nem találunk nekünk valót, akár újat is alkothattunk volna. A mi csapatunkban Katával és velem együtt öten voltunk. Két, a miénkkel rokon területtel foglalkozó lány mellett egy fiú tagunk is volt, aki a 10 millió Fa egyik képviselője, szakmáját tekintve szakács. Mindannyiunkhoz közel állt az a feladat, amelyben arra kereshettünk megoldást, hogy hogyan érjük el, hogy több önkéntes csatlakozzon hozzánk.

A Design Thinking modelljében nagyon fontos, hogy a felhasználóra fókuszáljunk. Ki kellett hát választanunk magunk közül valakit, aki magáénak érzi a problémát, ő lesz az, akinek a módszer gyakorlásával segítünk. A lányok, Orsi és Vivi vállalták ezt a szerepet. Ezután mi többiek is jelentkeztünk különböző feladatokra: Kata lett az interjúztató, én pedig Tibivel együtt az alanyok reakcióit figyeltem meg. Nemcsak a kérdésekre adott válaszok alapján tudhatunk ugyanis meg sokat a felhasználónkról, hanem az arckifejezései, a hanglejtése is sokat elárul. Nekünk azt kellett lejegyzetelnünk, mit látunk a lányok arcán, mit érezhetnek egy-egy kérdéssel kapcsolatban, lelkesen reagálnak vagy épp tanácstalanok.

Egymást inspiráljuk

Nem írom le a teljes folyamatot, a lényeg az, ami a végére kiderült. Bár Viviék valóban szeretnének önkénteseket toborozni a kezdeményezésükhöz, a munkájukban egyelőre még egyszerűen nem tartanak itt. Először ismertségre kell szert tenniük, megismertetniük a környékben lakókkal a céljaikat, hogy kialakuljon egy bázis, amelyből a későbbi önkéntesek kikerülhetnek. Így aztán a nap végére kitaláltunk nekik egy olyan projektet, amellyel feltehetik a térképre a kezdeményezésüket. Az ötletünk zöld, fenntartható, járványkompatibilis és még közösségépítő is. Egy óvodai magaságyás kialakítását javasoltuk nekik. Ezzel bevonzzák az ovisok szüleit és egy önkormányzati intézményt is. Jó levegőn, fizikai munkában hozzák össze a résztvevőket, akikkel beszélgetve tovább adhatják a zöld gondolatokat. Ez akár egy későbbi közösségi kert magva is lehet, ami egyben találkozási helyszín a velük tartóknak. A közös gondolkodás közben nem csupán a design thinking gondolatmenetéről tanultunk sokat, hanem a saját munkánkhoz is jó ötletekkel gazdagodtunk.

A folyamat itt nem ér véget, lesz még hasonló workshop, és várjuk az Action Circles szervezőinek további izgalmas kezdeményezéseit. Igyekszem az eredményeket a blogon is elérhetővé tenni majd! Ha felkeltette az érdeklődésedet a lehetőség, és te is foglalkozol környezettudatos témákkal, itt jelentkezhetsz: https://www.tedxdanubiacountdown.hu/esemeny/2/Action_Circles_powered_by_MVM/

Veganuary – a januári vegán kihívás

Veganuary – a januári vegán kihívás

Te csatlakoztál?

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy – környezettudatosság témájában is – szinte minden hónapra jut valamilyen kihívás. Minden hónapnak van valamilyen témája, amire fontos felhívni a figyelmet. Ezeknek a kampányoknak sosem az a lényegük, hogy egy hónapig éljünk a tematikájuk szerint, aztán térjünk vissza a korábbi életünkhöz. A műanyagmentes július, az élelmiszerpazarlás-mentes október vagy épp a száraz november célja más. Inspirálnak, hogy ismerjük meg a saját viszonyunkat egy-egy témához, figyeljünk a szokásainkra, és amit tudunk, tartsunk meg hosszú távon is. Ha sokan vezetünk be apró változtatásokat, összességében nagy eredményeket tudunk elérni. Akár áttérhetünk a vegán életmódra is.

Ilyen havi kihívás a veganuary vagy hazánkban Veganuár néven indult kezdeményezés is, amelynek már a nevéből is kiderül a célja. Arra biztat, hogy próbáld ki januárban egy hónapig, hogy milyen állati eredetű élelmiszerek nélkül táplálkozni.

Miért vegán?

Miért is jó a növényi alapú táplálkozás? Akik emellett teszik le a voksukat, állítják, hogy egészségesebbek, energikusabbak lettek, mióta vegán életmódot folytatnak. Ebben több egészségügyi szervezet is megerősíti őket: a növényi étrend csökkenti a leggyakoribb betegségeink kockázatát. Talán még ennél is erősebb, de mindenképpen egyértelműbb érv, hogy a vegán táplálkozás etikusabb és fenntarthatóbb. Az etikussághoz nem fér kétség: számtalan elrettentő hír és videó található az interneten a tömeges állattartás valódi arcáról. Ha kevesebb állati eredetű ételt fogyasztunk, várhatóan belőlük is kevesebbre lesz szükség, és ugyanakkora területen jobb körülmények között élhetnek majd.

A vegán étrendhez nagyságrendekkel kevesebb vízre, földterületre és egyéb erőforrásra van szükség, mint a húsfogyasztáshoz. Megdöbbentő adat, hogy a Föld lakható felszínének mindössze 1%-át teszi ki az emberek által használt összes épület, út és lebetonozott felület, míg a a terület 45%-án termesztünk takarmányt vagy legeltetünk állatokat. Az állattenyésztés által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége felér az összes szárazföldi közlekedési eszköz és repülőgép által kibocsátott gázzal. Évről évre felkapjuk a fejünket a dél-amerikai őserdőkben tomboló tüzekkel kapcsolatos hírekre. Ezek egy részéért is a legelők iránti fokozott igény a felelős. Árnyalja a képet, a ve a legnagyobb a marhatenyésztés ökológiai lábnyoma, és ez leginkább az amerikai táplálkozási hagyományokhoz köthető. Magyarországon sokkal inkább a tejtermelés, mint a húsfogyasztás a szarvasmarhatenyésztés ösztönzője.

A Londoni Egyetem kutatói néhány évvel ezelőtt kidolgozták ’A Föld Egészsége’ étrendet. Ez az az ajánlás, amelyet ha mindannyian követnénk, akkor sikerülne megőriznünk bolygónk egészségét – és a sajátunkat is. Szerepel benne a húsfogyasztás felére csökkentése és a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és magvak fogyasztásának megkétszerezése is. Rengeteg érdekes adat látott már napvilágot a témával kapcsolatban, és mindenkit más győzhet meg. Van, akit az, hogy egy focipályányi terület 1-4 húsevőt lakathat jól, szemben 15 növényevővel. Van, akit az, hogy egy kilogramm sertéshús előállítása 50 km autózás széndioxid-kibocsátásának felel meg és 6000 liter vizet igényel, míg ugyanez a zöldségek esetében mindössze 4 km és 300 liter víz.

Mit tegyek, ha a vegán étkezés túl nagy lépés nekem?

A teljes vegánság még akkor is hatalmas lépés, ha ezek az adatok teljesen meggyőztek. De szerencsére ezt sem kell egyszerre! Tegyél meg akkora lépéseket, amekkorák neked beleférnek, és közben tájékozódj. Egy ilyen lépés a húsmentes hétfő. Ha heti egy nap nem fogyasztasz húst, máris 100 kilogrammal lesz kevesebb a szén-dioxid a légkörben! Kipróbálhatod a vegetáriánusságot is egy hónapig. Ez esetben nem mondasz le a tejtermékekről és a tojásról, de vállalod, hogy egész januárban húsmentesen étkezel. Én emellett döntöttem, és az eddig eltelt napokon csak nagyon ritkán hiányzott a hús. Elhatározásodban segíthet a mozgalomhoz kapcsolódó külföldi és magyar honlap cikkekkel és hírlevéllel, és csatlakozhatsz inspiráló online közösségekhez is.

A Veganuary mozgalomhoz minden évben egyre növekvő számban csatlakoznak. 2014 óta már több, mint egymillióan vettek részt benne világszerte, és idén rekordot döntöttek 500 ezer új feliratkozóval. A magyar kihívást 14 ezren kezdték el eddig, és a korábbi években 84%-uk nyilatkozott úgy, hogy javult az egészsége.

És ha rendszeresen sportolok, vagy babát szeretnénk?

Sokakban felmerül, hogy mi a helyzet a sportolással vagy a speciális élethelyzetekkel. Ezekről is sok meggyőző cikket lehet találni, és ismert személyek, például sportolók is kiállnak a vegán életmód mellett. Várandósság és szoptatás alatt természetesen a táplálkozásunkra is jobban oda kell figyelni, ez nem a drasztikus változtatások ideje. Ha korábban is így táplálkoztál, vagy két várandósság között fogalmazódott meg benned az igény a változtatásra, akkor érdemes tudnod, hogy

az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb dietetikai szervezete szerint a megfelelően összeállított növényi étrend az élet minden szakaszában, így  a terhesség és a szoptatás hónapjaiban is egészséges és megfelelő tápértékű.

Körültekintően kell megtervezni az étkezést ahhoz, hogy minden fontos tápanyagot megkapjon a szervezet, és semmit se vigyünk túlzásba. Ez minden más étrend esetében is így van. A szoptatás ideje alatt az anyának különösen oda kell figyelnie a táplálkozásra. Fontos, hogy saját étrendje megfelelő mennyiségben tartalmazzon fehérjét, folsavat, vasat, omega-3 zsírsavat és különböző nyomelemeket. Ezeket a legjobb az étrenddel bevinni, csak a B12 vitamint kell megfelelően összeállított növényi étrend mellett pótolni. Érdemes dietetikus segítségét kérni, tájékozódni és fokozatos lépésekben haladni ebben is.

Biztos vagyok benne, hogy ha megtapasztalod a kevesebb állati termék fogyasztásával járó előnyöket, a jövőben könnyebb lesz ezeket választanod. Vegánnak lenni nem csupán egy étkezési irányzat, sokkal inkább egy életmód. Ha szeretnéd megismerni, neked való a Veganuary kihívás – vágj bele te is a neked megfelelő mértékben január hátralévő napjaiban!

A cikk a Bayer Hungaria, az Elevit Complex termékek gyártójának támogatásával jöhetett létre. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
#elevitcomplex # bayerhungaria #etrendkiegeszito
  

Három recept ehető ajándékokhoz

Három recept ehető ajándékokhoz

Ti hogy álltok idén az ajándékozáshoz? Van, aki korábban az élményajándékokra fókuszált, de idén ezt nehezen tudja megoldani, van, aki épp a több tárgyi ajándékkal kompenzálná ennek az évnek a nehézségeit, főleg a gyerekek felé, és persze olyan is, akinek az anyagi nehézségek miatt több kreativitásra van szüksége most. Bármelyikhez is tartozol, biztosan van néhány olyan kedves ismerős, barát vagy kolléga, akit szívesen meglepnél, de nem költenél nagyobb összeget, és esetleg nem is ismered őket annyira közelről, hogy az ajándék valóban szívhez szóló lehessen.

Ajándék, ami elfogy

Ilyenkor jönnek jól az ehető ajándékok: azt nem nehéz kifigyelni, ki mit szeret, milyen az ízlése ételek terén. Választhatsz egy üveg finom bort vagy valamilyen édességet, és nagyon sokaknak bejöhet a kávé is. Arra mindenképp gondolj, hogy hogyan étkezik az illető: van-e valamilyen érzékenysége vagy egészségügyi korlátozása, esetleg követ-e valamilyen speciális életmódot.

Én maradtam a kávénál, és három olyan élelmiszerajándékot készítettem, ami ehhez illik. Kávézni sokan szeretnek, az én megajándékozott barátnőim biztosan, és itthon is maradt az elkészült adagokból némi finomság. Két kávéízesítő szirupot készítettem: mindkettő telt, fűszeres ízzel dobja fel a tejeskávét, és valahogy belülről melegítenek. Egy ilyen igazi, aromás forró ital talán abban is segít, hogy a felhörpintett eszpresszó helyett most leüljünk beszélgetni vagy néhány oldalt elolvasni egy jó könyvből, amíg elkortyolgatjuk. A harmadik pedig egy sütőtökős kuglóf, amiből egy szeletet el is majszolhatunk a kávé mellé.

Sütőtökfűszeres paszta

Több recept található a neten, az enyémet a Street Kitchen inspirálta, de szeretek szabadon, ízlés szerint fűszerezni. Készülhet maradék sült tökből vagy vásárolhatsz erre a célra egy tököt, és akkor a maradék lesz a csemege. Vagy elkészítheted mellé a kuglófot is, és akkor a teljes sütőtök elfogy. Jó kis élelmiszerpazarlás-mentes tipp arra az esetre, ha a családban nem mindenki szereti a sütőtököt, és rajtad maradna a mennyiség: kuglóf formájában nálunk bármennyi jöhet.

Körülbelül 20 dkg sült tökhöz keverd hozzá a következő édesítőket és fűszereket:

1 evőkanál méz
1 evőkanál barna cukor
1 teáskanál fahéj
1 mokkáskanál őrölt gyömbér, szerecsendió és szegfűszeg

Az egészet apránként öntsd fel 3 deci vízzel – egy pici víz hozzáadása után kezdd el botmixerrel keverni, és figyeld az állagát, ahogy adagolod a vizet. Forrald fel, és jó alaposan keverd el botmixerrel. Ha van kis lyukú szűrőd, át is passzírozhatod rajta. Nem lesz teljesen sima krém, de nem zavaró a kávéban a rostossága. Ha át tudod passzírozni, tehetsz bele darabos fűszereket is: szegfűszeget, forraltbor-fűszerkeveréket vagy bármi karácsonyosat.

Fahéjas kávészirup

Nagyon gyorsan elkészül, viszont kell egy napot pihentetni, tehát ne az ajándékozás napján készítsd el! Az enyém kicsit kevésbé intenzívre sikerült, jöhet belőle egy evőkanálnyi is a kávéba.

15 dkg nádcukor vagy barna cukor
1 teáskanál őrölt fahéj
1 csomag vaníliás cukor vagy vaníliaaroma (természetesen használhatsz valódi vaníliát is!)
1 evőkanál frissen reszelt gyömbér (ebből meg jó a por is)

A barna cukrot hevítsd fel 2,5 deci vízzel, add hozzá az összes fűszert, majd forrald óvatosan, kevergetve alacsony fokozaton, hogy csak gyöngyözzön húsz percig. Ennyi idő alatt be kellene sűrűsödnie. Én dupla mennyiséget készítettem, annak több kellett, és még másnap is felforraltam egyszer. Hagyd kihűlni és lefedve állni egy napig, aztán szűrd le és töltsd üvegbe. Ha van fahéjrudad, azt még hagyhatod benne állni továbbra is. Jöhet a dekorálás és a címkézés, és kész is az ajándék!

És ha mindez megvan, már csak a forró, habos kávé hiányzik, és mellé egy szelet süti. Bármelyik ízesítéssel remekül passzol a sütőtökös kuglóf, én gyakran készítem ősszel és télen is. Bár a sütőtök fő szezonja október végén jön el, édes ízét jól kiegészíti a fahéj vagy a vanília, és így beleillik a karácsonyi ízvilágba is. Teljes kiőrlésű liszttel, csökkentett cukormennyiséggel vagy édesítőszerrel egészségesebbé is teheted, én is így szoktam készíteni.

Sütőtökös kuglóf

24 dkg liszt (én fele-fele arányban szoktam keverni a fehéret és a teljes kiőrlésűt)
2  kávéskanál sütőpor
1 kávéskanál szódabikarbóna
1 kávéskanál só
2 kávéskanál fahéj
20 dkg cukor
1,5 dl olaj
4 tojás
25 dkg sült sütőtök

Melegítsd elő a sütőt 170 fokra, és vajazz ki egy kuglófsütő formát. Egy tálban keverd össze a lisztet a sütőporral, a sóval, a fahéjjal és a szódabikarbónával. Az egész tojásokat keverd habosra a cukorral és az olajjal, majd dolgozd hozzá a sütőtököt. Ehhez a masszához apránként adagold a lisztes keveréket, amíg egynemű nem lesz. 45-50 percig süsd, érdemes tűpróbát végezni, majd hagyd a formában kihűlni.

Nem lesz belőle egy nagyon nagy kuglóf, egy családi uzsonnára éppen elfogy, de arra pont alkalmas, hogy porcukorral megszórva, egy szalaggal átkötve, fahéjrúddal dekorálva egy nagyobbacska fém sütisdobozban ajándék legyen belőle. Ha olyasvalaki kapja, aki kifejezetten szeret sütni, adhatod sütibefőttként is. Rétegezd egymásra egy befőttesüvegben a száraz hozzávalókat. Ehhez érdemes barnacukrot használni, így a különböző színű rétegek jól fognak mutatni egymáson. A receptet írd le egy szép képeslapra vagy nyomtasd ki, és kösd egy szalaggal az üveghez.

Nálatok készül ennivaló ajándék idén karácsonyra?

Ruhák másodkézből – itt a SecondHand September!

Ruhák másodkézből – itt a SecondHand September!

A július műanyagmentes, ezt már mindenki tudja. Az augusztus szívószálmentes. De milyen legyen a szeptember? – tette fel a kérdést az Oxfam, a társadalmi egyenlőségért küzdő nemzetközi szervezet. A válasz pedig: legyen Secondhand September – vásárolj te is másodkézből!

De mi is ez?

A Secondhand September, azaz magyarul Használtruha Szeptember az eldobhatóság kultúrájának hátrányaira hívja fel a figyelmet. A ruhák rövid életciklusa környezetszennyezést okoz, a fast fashion és a textilipar pedig emellett társadalmi egyenlőtlenséget is. A csatlakozók vállalják, hogy egy hónapon keresztül nem vásárolnak új ruhát, amire szükségük van, azt másodkézből szerzik be.

Letölthető, megosztható az Oxfam oldaláról!

És miért fontos másodkézből vásárolni?

Az eldobható divat óriási terhet ró a bolygóra: a környezetre és a benne élő emberek és más élőlények életére is. Az Oxfam kampányában nagy-britanniai adatokkal dolgozik. Ezek szerint az Egyesült Királyságban hetente 13 millió ruhadarab kerül a szeméttelepekre, amelyek össztömege éventekiteszi az Empire State Building súlyát. Eközben egyetlen farmer-póló kombináció legyártásához eközben annyi víz szükséges, amennyit egy embernek 13 évbe (!) telne meginni. A világ kongatja a vészharangot az egyre súlyosabb vízhiány miatt, az ivóvizet pedig ruhagyártásra használjuk fel. A legyártott termék viszont rövid úton hulladékként végzi. Az üzletek a ruhamennyiség 85%-át el se tudják adni, hiszen a divat ma már olyan gyorsan forog, hogy nem szezonok vannak, hanem mikroszezonok, évente akár 52. És akkor még nem is említettem a körülményeket, amelyek között az ezeket a ruhákat varró nők dolgoznak.

Ha használtan vásárolod a ruháidat, megmented őket a szeméttelepre kerüléstől. Új életet adsz egy darabnak, később válik hulladékká. Nem támogatod a divatipart, és kevesebbet is költesz. Így máskor, ha új ruhát veszel, előnyben részesíthetsz fenntartható gyártókat.

Mit tehetek még?

Csatlakozz a Secondhand September kihíváshoz! Egy hónapig ne vegyél új ruhát – igen, a gyereknek szükséges tornacipőt, ünneplő ruhát is be lehet szerezni másodkézből. Nem feltétlenül a turkálókra és más használtruha-boltokra gondolok, bár természetesen azzal sincs semmi baj, ha ott keresgélsz. Sokan vannak, akiknek különös érzékük van ahhoz, hogy kincsekre bukkanjanak ott, de ha célzottan keresel valamit, akkor nehezebb dolgod van. Nézz körül a környékbeli adok-veszek csoportokban, vagy a családban és a barátaid között! Nincs valakinek épp egy ruhamérettel nagyobb gyereke, akitől akár rendszeresen megkaphatod, amit az ő gyereke kinőtt? Biztosan van, amit cserébe fel tudsz ajánlani.

Saját részre pedig rendezzetek gardróbcserét a barátnőiddel! Nézd át a szekrényedet: biztosan van, amit nem használsz, sosem hordtál vagy sosem fogsz. Gyűjtsd össze ezeket és tartsatok egy csajos estét egyikőtöknél, amikor felpróbáljátok egymás ruháit. Örömmel fogjátok tovább használni azt, amit egyikőtök már szeretett. Nagyobb körben – a lakókörnyezeted vagy a kolléganőid részvételével – is lehet gardróbvásárt rendezni. Érdemes rákeresni a környékeden zajló eseményekre, talán találsz is ilyet.

Ha vettél használt ruhát, vagy részt vettél ilyen eseményen – vagy épp nem volt szükséged semmire, de szeretnéd népszerűsíteni a mozgalmat – akkor látogass el az Oxfam weboldalára! Olvasgass, ossz meg cikkeket, tölts le anyagokat, és használd a közösségi médiában a #SecondHandSeptember hashtaget!

Ha szívesen részt veszel a kihívásban és beszélgetnél róla, várom a kommentjeidet az Egyboszorka facebook oldalán!

Egy évig nem vásároltam ruhát

Egy évig nem vásároltam ruhát

Sziasztok, Timi vagyok és egy éve nem vásároltam magamnak ruhát. Már az elején bevallom, hogy egyetlen kivételt azért tettem: a húgom karácsonykor jelentette be, hogy februárban férjhez megy, és az ember a kishúga esküvőjére azért vesz egy csinos darabot. (A téma hosszas körüljárása, az új ruha és a varratás megfontolása után végül használt ruhát választottam, amit varrónő igazított rám.)

ujruha-001.jpg

Életem képe a tesómmal egy apró szerelvényigazítás után <3

A ruhavásárlás szüneteltetése akkor merült fel bennem először, amikor tudatosabban kezdtem foglalkozni a környezettudatos ruhatárral. Megismerkedtem Eszter blogjával (holyduck.hu), majd vele személyesen is, voltam nála színtanácsadáson, és elkezdtem arra vágyni, hogy a ruhásszekrényemre is úgy tekinthessek, mint a kamrapolcomra, ahol növekvő örömmel látom a csomagolt áruk helyett a befőttes üvegeket, vászonzsákban lógó alapanyagokat és tartós dobozokat tárolóeszközként. Csakúgy, mint a kamra és a konyhaszekrény, no meg a fürdőszoba esetében, a változás itt is nagyon fokozatos. Azt a gondolkodásmódot képviselem, hogy nem akarok sok dologtól megszabadulni, bár célom a minimalista életmód, de a hulladéktermelés csökkentése is. A ruhák szaporodásának megakadályozása ott kezdődik, hogy kevesebbet veszek, hogy okosabban és kreatívabban kezdek öltözködni a saját szekrényemből, a meglévő ruháimból, hogy egyre jobban megismerem magam abból a szempontból, hogy mi áll nekem jól, mit hordok valójában szívesen, meddig tart a bátorságom a kombinációkat illetően.

A ruhák felhalmozásának hátrányairól már többször írtam: a ruhaipar az egyik leginkább környezetszennyező iparág, rengeteg textília kerül a szeméttelepekre, és nagyon keveset hasznosítunk újra belőle. Amellett, hogy sokat olvasok és tanulok arról, hogy hogyan lehet ezt jobban csinálni, a helyzet javításának egyik legegyszerűbb módját a fogyasztás csökkentésében látom: egyszerűen nem vásárolok.

Szeretek mindent apró lépésekben megkezdeni, és bármilyen hihetetlennek tűnik, ez az egyéves kihívás egy apró lépés. Nem válogattam ugyanis át a ruhatáramat, nem dobtam ki semmit, csak olyasmitől szabadultam meg, ami tönkrement. Annyit határoztam el, hogy nem vásárolok újabb darabokat. Közben sokat tanultam az anyagokról, a ruhák előállításáról, beszerzési lehetőségekről és főleg önmagamról. Cikkeket olvastam, podcastokat hallgattam, rájöttem, hogy milyen sok pólóm van például, és milyen hosszú idő telik el, amíg ugyanazt kétszer felveszem, de sokkal kevesebb a könnyed nyári ruhám, és hiába a sok póló, mégsem könnyű jól összeválogatni a ruhatáramat.

Az utolsó ruhadarab, amit vettem, a tavalyi Everness fesztiválon (igazából már 13 hónapja) egy jóganadrág és egy hozzáillő ujjatlan póló volt. Nagyon szeretem mindkettőt, jól megfontoltan választottam, mert akkor már tudtam, hogy hosszú ideig ezek lesznek az utolsók. Aztán itthon rendbe tettem a szekrényemet, és felismertem néhány dolgot. Például hogy nagyon szeretem a színeket, így korábban, amikor vásároltam, sokszor nem csak olyan darabokat választottam, amik valóban jól állnak, hanem amik egyszerűen tetszenek. A nagyrészt műszálas anyagokat korábban sem bírtam, nincs sok belőlük, de valamilyen arányban mégis szinte minden ruhadarabban megtalálhatóak. Aztán ott van az a korábbi szokásom, hogy évekig minden karácsonyra vettem magamnak egy új ruhát, amit felvettem az ünnepre és talán még egy-két alkalomra, a 30 viseléses szabály próbáját biztosan nem állták ki, de persze még sok év áll előttünk, hogy viseljem őket. Biztosan nincs szükségem újabb hosszú ujjú, hűvös időben viselhető elegáns ruhára egy ideig, inkább arra kell figyelnem, hogy hordjam őket, kreatívan párosítva a ruhatáram más darabjaival. A nadrág sok is meg kevés is – két farmerem és egyetlen sima fekete nadrágom van, viszont több irodai stílusú, elegánsabb nadrágom, amiket, mióta itthonról dolgozom, alig hordok. Még előttem van az a lépés, hogy átnézzem őket és új gazdát keressek nekik, vagy éppen szervezzünk egy gardróbvásárt a közösségünkben.

gardrob.jpg

Olyan értelemben nem okozott nehézséget a vásárlás hiánya, hogy sose használtam időtöltésként vagy jutalomként. Ha valamit elértem és egy kis ajándékkal akartam ünnepelni, inkább könyvet vagy a hobbijaimhoz szükséges kellékeket vettem magamnak – vagy csokit. Így aztán időm se szabadult fel a vásárlás elmaradása miatt, pedig az jól jött volna. Kampányszerű vásárló vagyok, munkahelyváltáskor vagy amikor többedszer éreztem azt, hogy nem tudok úgy öltözködni, ahogy szeretnék, akkor vásároltam egy nagyobb adagot. Sosem követtem a szezonváltásokat, nem vettem az aktuális divathullámnak megfelelő színű vagy mintájú darabokat csak azért, hogy nekem is legyen egy olyan. Ez a része tehát nem okozott nehézséget, ha neked hobbid a vásárlás, izgalmasabb lesz új utakat keresned. Ha érdekel ez a kihívás, kezdheted kicsiben is: dönthetsz úgy, hogy csak új ruhát nem vásárolsz, de használtan vagy gardróbcserén, esetleg anyukád szekrényéből beszerzel kincseket. Vagy rövidíthetsz is rajta: létezik két hónapos verzió, ennek facebook csoportja is van. De kitalálhatsz bármit, amivel magadra szabod a feladatot, ha te is szívesen kipróbálnád.

Hogy hogyan tovább? Most már vásárolhatnék bármit, a magam elé kitűzött egy év letelt. Mégsem érzem a késztetést, hogy azonnal rohanjak a boltokba. Egyértelműen kialakult bennem hogy csak akkor vásárolok, ha valóban szükségem van rá, és most úgy látom, ez legközelebb ősszel fog előfordulni, amikor átmeneti kabátról kell majd gondoskodnom. Persze ha még a nyáron ráébredek valaminek az égető igényére, most már nem jelenti majd a saját szabályaim megszegését, ha megveszem. Ami viszont biztos: sokkal körültekintőbben fogok vásárolni, mint korábban. A színeimet, stílusomat, igényeimet ismerve, a környezettudatosságot szem előtt tartva, megnézve a hazai tervezők kínálatát úgy gondolom, hogy a szekrényem legújabb lakójának több esélye van, hogy tényleg hozzám illő, szeretett, gyakran és sokáig hordott darabbá váljon.

Előttem áll az eddig elmaradt feladat, a gardróbrendezés. Egy év rávilágított, hogy mi az, amit annyira nem hordok, hogy valószínűleg nincs szükségem rá, és most már ismerek olyan utakat is, ahogy megszabadulhatok tőlük, de nem kerülnek a kukába. Sokat tanultam és fejlődtem ez alatt az egy év alatt, és mivel ez örömet okozott, folytatom tovább.

Kíváncsi vagyok, mennyi idő fog végül eltelni a következő ruhavásárlásig. Ha követed a blogot, te is megtudhatod!

egyboszorka_blog.jpg