írta KecskesTimea | 2020.04.14. | Egyéb kategória
A karantén alatt talán mindenkinek háttérbe szorultak egy kicsit a hulladékmentes szokásai: a csomagolásmentes vásárlást nehezebb megoldani, mi is alig várjuk, hogy háromhetente megérkezzen a közeli nagyáruház élelmiszerszállítmánya, és kicsit kevésbé foglalkozunk most azzal, hogy mibe csomagolnak. Más területekre azonban óhatatlanul nagyobb figyelem kerül: alig autózunk, még nagyobb figyelmet fordítunk az élelmiszerpazarlás elkerülésére, és aki teheti, kertészkedésbe is kezdett.
Évek óta házilag készítek bizonyos tisztító- és tisztálkodószereket, így a mosogatószert, a sampont, a fogkrémet, és próbálkoztam már arc- illetve kézkrémmel is. Amikor itthon maradtunk, kicsit megijedtem, hogy vajon megoldható lesz-e ez továbbra is – jelentős mennyiségű, nehezen kiváltható hulladékot takarítunk ugyanis meg ezzel – aztán megnyugodtam: a megszokott alapanyagbeszerzési helyeimen a házhozszállítás zavartalanul üzemel, legfeljebb, hogy még kevesebb kontaktom legyen futárokkal, nagyobb tételben rendelek.
Megosztom veletek a recepteket és a beszerzési helyeket is, ezeket a készítményeket több, mint egy éve készítem (kivéve a kézkrémet) nekem beváltak, bátran próbálkozzatok velük! Én az ötfős háztartásunkban mindenből dupla adagot készítek az eredeti recepthez képest, itt is ezt adom meg, sokszor ugyanis mérhetetlenül apró mennyiségekkel találkoztam. Jó, ha van egy pontos mérlegetek! Egyébként semmilyen speciális eszközre nincs szükség, csak tálakra, kézi habverőre és tégelyekre vagy flakonokra, amibe a kész kencét töltöd.
Mosogatószer
Hozzávalók:
300 ml víz
400 ml ecet
200 ml decyl glucoside
2 kk xantán
4 kk citromsav
A különlegesebb alapanyagokról: a decyl glucoside egy cukortenzid, kókuszolajból és cukorból készül, jól habzó tisztító hatású anyag, míg a xantán fermentációval előállított gélképző anyag.
A mosogatószerhez mérjük egy nagyobb tálba a xantánt és fokozatosan, kézi habverővel keverve adjuk hozzá a vizet, majd a decyl glucoside-ot, végül keverjük csomómentesre a többi hozzávalóval. Az állaga folyékonyabb lesz, mint a megszokott bolti mosogatószeré, de ugyanolyan kevés elég belőle a mosogatószivacsra téve, szépen felhabzik. Ha sűrűbbet szeretnél, egy picit növelheted a xantán mennyiségét.
Sampon
Hozzávalók:
86 g decyl glucoside
3 g szkvalán
200 g forralt víz
3 g étkezési só
5 g Solagum
14 g növényi glicerin
30 csepp Rokonsal tartósítószer
30 csepp tejsav
6 g panthenol
tetszés szerint illóolaj
A szkvalán olívaolajból nyert puhító, hidratáló anyag, míg a glicerin növényi alapú nedvességmegkötő. A Solagum gélképző, a mosogatószernél említett xantán és a gumiarábikum alkotja, utóbbi egy afrikai fa termelte nedv. A Rokonsal tartósítószer, glicerinben oldott természetazonos anyagok keverékét tartalmazza, a tejsav és a panthenol pedig talán ismerős: előbbi a termék pH-értékét szabályozza, utóbbi pedig a reklámokból is ismert B5 provitamin.
A sampon elkészítéséhez fontos, hogy minden eszközünk maximálisan tiszta legyen. Keverjük össze az első két hozzávalót. A vizet forraljuk fel és oldjuk fel benne a sót, majd fokozatosan keverjük el benne csomómentesen a Solagumot és a növényi glicerint. Ezt a két keveréket kézi habverővel keverjük össze, majd adjuk hozzá a többi hozzávalót is.
Ha biztosra akarsz menni, vásároljhatsz a pH-érték-méréséhez lakmuszpapírt is, de a fenti arányokkal a mi családunkban kiválóan működik a sampon.
Arc- és kézkrém
Ez a két termék alig néhány összetevőben különbözik. A krémekről azt kell tudni, hogy mindig van egy zsíros és egy vizes fázis, ezeket külön keverjük ki, majd vegyítjük egymással.
Az arckrém hozzávalói:
Zsíros fázis:
4 g sárgabarackmagolaj
2 g szkvalán
1 g cetilalkohol
2,4 g Emulsan
izes fázis:
38 g forralt víz
4 g növényi glicerin
Egyebek:
3 g sheavaj
0,6 g E vitamin
2 csepp tejsav
12 csepp Rokonsal
10 csepp illóólaj
A kézkrém hozzávalói:
Zsíros fázis:
4 g körömvirágolaj és 2 g kamillaolaj
2 g szkvalán
3 g cetilalkohol
2 g Emulsan
Vizes fázis:
38 g forralt víz
4 g növényi glicerin
Egyebek:
2 g sheavaj
2 g E vitamin
2 csepp tejsav
12 csepp Rokonsal
10 csepp illóolaj
Az alapanyagok közül, amit még nem említettem: a cetilalkohol növényi alapú nedvességmegkötő, emulgeáló anyag, hasonlóan az Emulsanhoz. Utóbbi helyett használható a Plantemuls is, ami 100%-ban növényi eredetű. A sheavaj a karitéfa termésének magjából nyert bőrápoló anyag, amely önmagában is használható.
A krémek elkészítéséhez gőz fölött olvasszuk össze a zsíros fázis alapanyagait, majd keverjük hozzá a sheavajat. Együtt kevergessük, amíg homogénné nem olvadnak. Meleg vízben keverjük csomómentesre a glicerint, majd fokozatosan és alaposan keverjük hozzá a zsíros fázishoz. Amikor kézmelegre hűlt a krém, akkor adagoljuk hozzá a többi hozzávalót. Meglepetésemre a kézkrém készen teljesen folyékony volt, hűtőbe tettem, hátha hidegen összeáll, de nem tette. Én elhasználtam volna folyékonyan is, de a hűtőből kivéve szobahőmérsékleten szép krém állagúvá állt össze.
Fogkrém
Hozzávalók:
20 g aloe vera gél
50 g desztillált víz
24 g növényi glicerin
16 g xilit
30 g fehér agyag
8 g kovasav
1,6 g Solagum
0,8 g Euxyl PE9010 tartósítószer
tetszés szerinti illóolaj
Itt új alapanyagokkal találkozunk, az aloe vera gél azonban sokatok számára lehet ismerős: ez az aloe vera növény leveleinek belső részéből nyert kivonat, amely bőrápoló, gyulladáscsökkentő, hűsítő hatású. A xilit a fogbarát édesítőszer, leginkább nyírfacukorként ismert. A fehér agyag a kaolin, nagyon finom szemcseméretű, vízmegkötő, hámlasztó, tisztító hatású anyag. A kovasav másnéven szilícium-dioxid, NAGYON finom, könnyen szálló por, amint megkapod, érdemes áttölteni befőttes üvegbe. Ez adja a fogkrém jól kezelhető konzisztenciáját.
A fogkrémmel van a legegyszerűbb dolgunk: a Solagum kivételével minden összetevőt összekeverünk, a végén adjuk hozzá a Solagumot fokozatosan, majd a legvégén jöhet az illóolaj, én borsmentát használok. Nem lesz hófehér, pláne nem piros-kék csíkos, de kiválóan használható, kellemes ízű fogkrémet kapunk.
Ne ijedjetek meg az ismeretlen hozzávalóktól, a receptek egyáltalán nem bonyolultak, és nem is tart hosszú ideig az elkészítésük. Én egyszerre szoktam a sampont, a mosogatószert és a fogkrémet készíteni, a három együtt félórát vesz igénybe egy hónapban, a krémeket ritkábban készítem. Az összes különlegesebb hozzávaló megtalálható a Cosmio webáruházában, és mivel nagy kiszerelésben rendelem őket, körülbelül félévente jelentenek csomagolási hulladékot.
Hogy mondjak néhány igazán egyszerű tippet is: azért fogy kevés krém, mert bőrápolásra reggel-este szőlőmagolajat használok, ez élelmiszerboltban kapható üveges kiszerelésben, és sminklemosásra is alkalmas. Mosásra és tűzhelytisztításra mosószódát alkalmazok, öblítéshez ecetbe csepegtetek illóolajat. Kezdjétek ti is ezekkel, aztán jöhetnek a krémek és más kencék!
írta KecskesTimea | 2020.03.07. | Egyéb kategória
Néhány hete indítottam egy sorozatot különféle szakmák, foglalkozások vagy akár hobbik képviselőivel, bemutatni a szakmát egy művelőjén keresztül, ahol lehet, a környezettudatosságra fókuszálva. Másodikként Schultz Györggyel beszélgettem, aki a székesfehérvári Jancsárkert termelői piacot és az azt működtető egyesületet vezeti.
Gyurival együtt veszünk részt a 2 Lifes projektben, ami az újrahasználat szemléletét hivatott népszerűsíteni Székesfehérváron és a régióban, így az interjú is ennek nyomdokain készült.
Kérlek, mesélj magadról! Ki vagy, mit csinálsz, hogyan kezdted, mióta foglalkozol ezzel?
Bár Budapesten születtem és csak az egyetem után kerültem Székesfehérvárra, nagyon megszerettem ezt a várost és a környékét. A legtöbbet a vállalati szférában dolgoztam közgazdász végzettséggel termelési, értékesítési, pénzügyi területen, nagyrészt menedzsmenttagként. A kétezres évek elejétől tíz éven át a székesfehérvári polgármesteri hivatalban stratégiai felelősként városfejlesztési kérdésekkel foglalkoztam. Mindig is érdekelt, hogyan élhetünk egészségesebben, és hogyan tudjuk a testi – lelki egészséget minél szélesebb körben elterjeszteni, így nyugdíjazásomat követően Fehérváron a Jancsárkert termelői, háztáji piacot szervezem és működtetem. Hat év alatt eddig mintegy 350 szombati piacot tartottunk. Ezzel párhuzamosan vezetem a Jancsárkert Piac és Közösség Egyesületet, melynek keretében az egészséges élelmiszerek fogyasztását népszerűsítjük.
A 2LIFES projekt, amelyben mindketten részt veszünk, az újrahasználat, azaz a reuse népszerűsítéséről szól. Te a munkád által hogyan tudsz hozzájárulni ehhez a projekthez?
Három vonatkozásban is: a vásárlók, az árusok és maga a piac szempontjából.
Ami a vásárlókat illeti, egyre többen érkeznek felkészülten a piacra vesszőkosárral és dobozokkal, szütyőkkel. Felemelő érzés pici gyermekek, iskolások kezében látom a kosarat, benne sokféle újrahasznosítható csomagolóeszközzel. Ez ma még koránt sem általános. De türelmesnek kell lenni, nem lehet a fejeket átállítani rövid időn belül. Sokféle eszközzel hívjuk fel a figyelmet, hogy tartós bevásárlószatyrokat, dobozokat használjanak, és kerüljék az eldobható műanyag használatát. Inkább a jó példákra helyezem a hangsúlyt, és nem a környezetvédelemre érzéketlenek bírálására.
Az árusokra áttérve, kérjük tőlük, hogy mellőzzék az egyszer használatos műanyagzacskók használatát, és ajánljanak helyette más csomagolóeszközt, vagy csomagolásmentesen adják át az árut a vásárló kosarába. Ezt a fordulatot különösen nehéz a savanyúságok és a zöldség-gyümölcs stand esetében elérni. Kedvező, hogy az üveg, mint csomagoló eszköz újra elterjedőben van pl. a tejterméknél, szörpöknél, méz esetében. Az árusnak legyen alternatív javaslata, eszköze a csomagolásra.
A piac, mint kereskedelmi tér, alapvetően szelektív módon gyűjti a szemetet és jórészt vegyszermentes tisztítószereket használ. Maga a piac berendezése is úgy állt össze, hogy máshol használt, leselejtezett, de még jó állapotú asztalokat gyűjtöttünk, és ezek lettek az árusító standok. Ezért mindig lehet kapni a Jancsárkertben hagyományos vesszőkosarat, textil vagy természetes anyagból készült bevásárló táskákat, többször használható csomagolószütyőket és különböző méretű, funkciójú újrahasznosított műanyag tároló dobozokat. A pecsenyésnél sem műanyagpoharat használunk, hanem kerámiabögréket. És majdnem mindig van csereszatyor a szatyorkölcsönzőben. A piac felújítását követően pedig megvizsgáljuk, hogy bevásárlókocsik használatával el lehet-e kerülni a termékenkénti csomagolást – közvetlen utat nyitva az árusoktól a parkoló gépkocsikig.
A napi munkádban, mindennapjaidban hogyan jelenik meg ez a szemlélet?
Nekem sem volt könnyű az átállás. Mivel a családi élelmiszervásárlást magam is a szombati piacra időzítem, előfordult, hogy akkor még felkészületlenül elfogadtam a műanyag zacskóba csomagolt pékárut, vagy zöldséget. A szemrehányó pillantások azonban helyre tettek. A hétvégi kertben egyrészt napelemekkel váltom ki a villamosenergia-vásárlást, másrészt minden csapadékvizet összegyűjtök, tárolok és a locsolást ebből oldom meg. Természetesen a zöldhulladékot is újrahasznosítom, komposztálok, aprítok és nem égetek, vagy elviszem a település Zöld kertjébe, ahol mulcsot készítenek belőle. A gépkocsimat sem cserélem pár évenként, de minek is, hiszen tökéletesen megfelel arra a célra, amire használom. Ma már ez a szemlélet komplex módon áthatja cselekedeteimet. Ahogy szélesebb körben is, még nálam sem tökéletes a kép. De a folyamat iránya egyértelműen javuló, csak a sebességgel van itt – ott gond.
Egy szakmabelinek, hasonló területen tevékenykedőnek mit mondanál az újrahasználat fontosságáról?
Egy termelői piacon koncentráltan megjelennek az újrahasználat és újrahasznosítás iránti elkötelezettség látható jegyei, de ugyanolyan feltűnő lehet annak hiánya is. Az első a szelektív hulladékgyűjtés. Ha takarékosan bánunk az energiával, anyagokkal, ezzel embertársainknak és egyúttal magunknak is jót teszünk. Azokkal értek egyet, akik nem becsülik le a kis lépések kis sikerek jelentőségét. Sokszor rövid időn belül is látni a környezeten a változások pozitív hatását, és ez a kiadásainkat is csökkenti, amellett, hogy jó érzéssel tölt el.
Milyen hosszú távú terveid vannak a vállalkozásodban, tevékenységedben?
Egyesületünk, a Jancsárkert Piac és Közösség Egyesület elnyert egy Európai Uniós pályázatot, amely keretében három Fehérvári Családi Életmód Fesztivált szervezünk másfél év alatt. Ez csúcspontja, mintegy összegzése a hét éves munkánknak, a testi és lelki egészségről, kiemelten az egészséges táplálkozásról, a családi környezetvédelemről szól majd. Legalább kétezer fehérvári és a környéken lakó részvételére számítunk ezeken a hétvégéken. Magukat a fesztiválokat is hulladékmentesen, műanyag csomagolóeszközök nélkül tervezzük megvalósítani.
A másik kihívás a kétségtelenül mára már korszerűtlen piaccsarnok felújítása. A tulajdonos áruházlánc jóvoltából szinte minden négyzetméter megújul. A mi feladatunk a piac hangulatának átmentése, hogy ugyanolyan „szerethető” maradjon, mint eddig. Persze ez nem csupán a tárgyakon, az infrastruktúrán, hanem az ott árusító és vásárló embereken múlik majd – csakúgy, mint eddig.
Ha valaki ma akarna új termelői piacot alapítani, mit mondanál neki, hogyan vágjon bele?
Kiindulópontnak válasszon jól megközelíthető, nagy saját parkolóval rendelkező helyet, és fontos az elérhető jelentős potenciális vásárlói létszám. Ha nem tudja a tervezett mennyiséget eladni és ezen nyereséget elérni az egyre kevesebb számú kistermelő, háztáji gazdálkodó a piaci értékesítés során, nem fog elmenni a bármilyen szép piacra. Ezek tükrében szkeptikus vagyok a divatból közpénzen megépült települési termelői piacok jövőjét illetően. Fontos továbbá, hogy az új termelői piac létesítője figyelje a fiatal generációk vásárlási, étkezési, főzési szokásait, az új kereskedelmi, értékesítési formákat és alkalmazkodjon, mert a hagyományos piacüzemeltetés, – ha nem lépünk – elveszítheti a jelentőségét.
Végezetül azt áruld el, te miért kezdted a munkádban a reuse szemléletet alkalmazni, mi inspirált erre, miért tartod fontosnak?
Gyermekkorom felvillanó emlékei, hogy majdnem „no waste” háztartást vezetett Édesanyám, hogy a boltba biciklin bögrével mentem el tejfölért. Néha beugrik, hogy a takarékos életvitelbe is beletartozik a „reuse”. A takarékosság is fontos szempont. Igyekszem minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyni magam után, ezért amikor a megújuló energia kezdett érdekelni, áttértem a napenergiára, a saját öntözővíz-ellátásra. Nemrég egy bolognai szakvásáron láttam élelmiszeripari újrahasznosítható vákuumos csomagolóeszközöket. Ezek is műanyagok, de újrahasznosíthatók! Az elmúlt hat évben a családi, mikro szintű környezetvédelem keltette fel az érdeklődésemet, mert sokszor eszembe jut az a gondolat, amely szerint „a Földet unokáinktól kaptuk kölcsön” – nincs jogunk nem jobb állapotban továbbadni, mint ahogy mi megkaptuk.
írta KecskesTimea | 2020.02.27. | Egyéb kategória
Ti szeretitek a jegesmedvéket? Meg szoktátok nézni őket az állatkertben, ahogy heverésznek a parton vagy épp lemerülnek a víz alá, és a látványablakon keresztül látható, ahogy ez a hatalmas ragadozó könnyedén úszkál előttünk? Imádtátok a jegesmedvés kólareklámot, amelyben a sarki fény figyelésére összegyűlt medvék jégbe hűtött üdítőitalt pattintanak fel a szórakozáshoz? Nekem a kulcstartóm jegesmedvés, és bár nem tartom „cuki” állatnak a jegesmedvét – hogy is tarthatnám, hiszen a legnagyobb négylábú ragadozóról beszélünk – nagyon fontosnak gondolom felhívni rá a figyelmet.
A jegesmedve ugyanis szerintem olyan, mint egy jelzőlámpa. Ha a jegesmedve bajban van, az azt jelenti, hogy mind bajban vagyunk. Hiszen mi árthatna ennek a hatalmas állatnak, amely úgy fejlődött ki az evolúció során, hogy a sarki telet is elviselje, és nyolc hónapig képes élelem nélkül nemhogy túlélni, de a bocsait táplálni is? Ő a sarki tápláléklánc csúcsa, ő a király. Mi árthat tehát neki?
A klímaváltozás. Ha hatásvadászabb módon akarok fogalmazni, akkor az ember.
A már szinte elcsépelten hangzó globális felmelegedés a sarkokon látványosabban jelentkezik, mint nálunk, a mérsékelt égövön. Ezen a linken megtekinthető az az animáció, amely a sarkijég olvadását mutatja be 1984-től 2016-ig. A jegesmedvéknek a sarki jég az életterületük, ezen vadásznak, kóborolnak, párosodnak és sokszor a téli álomhoz is itt ássák a barlangjukat. Ha a sarkvidék a mostani arányban melegszik tovább, akkor egyre kevesebb jegesmedvét fogunk látni egyre kevesebb helyen, azaz egyre nő a kihalás veszélye.
A klímaválság új megközelítést igényel a korábbi veszélyhelyzetekhez képest, hiszen nem építhetünk kerítést a medvék olvadó élőhelyei köré, amelyet majd a Maci Laciból ismert vadőrök védenek. Amit tehetünk az életterük megóvása érdekében, az ennél jóval szélesebb és komplexebb megoldásokat jelent. És mivel nekünk magunknak is stabil klímára és egészséges bolygóra van szükségünk, a jegesmedvék jövője nem választható el az emberekétől. Ami őket érinti, az mindannyiunkat érint.
Emiatt hívta életre a Polar Bears International a Nemzetközi Jegesmedve Napot, amely minden évben felhívja a figyelmet a jegesmedvék helyzetére és rajtuk keresztül a klímaváltozás fontosságára. Talán ha egy konkrét állatfaj sorsán keresztül, őket az emberhez közelebb hozva beszélünk a témáról, jobban meghallja a szélesebb közönség is. Álljon itt most ezért tíz érdekesség a jegesmedvékről.
- A jegesmedve otthona a tengeri jég.
Ez azt jelenti, hogy nem a hóval, jéggel borított szárazföld alkotja az életterüket. A jégen vadásznak fókára, ott szaporodnak, kóborolnak, és gyakran ide húzódnak a barlangjaikba is. Öt nagy „jegesmedveország” létezik: Kanada, USA (Alaszka), Norvégia (Svalbard), Oroszország és Dánia (Grönland). Ezek közül is a legtöbb jegesmedve Kanada területén él, a teljes populációnak körülbelül kétharmada. (Az Antarktiszon nem él jegesmedve, az a pingvineké.)
- A jegesmedve NAGY.
Valójában a legnagyobb négylábú ragadozó. A felnőtt hím 350-600 kg-ot nyom, a nőstény jóval kisebb (150-290 kg). A magasságukat a válluknál mérik, így 1-1.5 méter magasak, de két lábra állva három méternél is feljebb érnek.
- Vándorlásban igazi bajnokok!
A jegesmedve az egyik legmobilisabb szárazföldi emlős. Havonta több, mint 3000 km-t tesz meg, a territóriuma akár 600 ezer négyzetkilométer is lehet! Ez nagyjából Kalifornia területének felel meg, vagy hogy közelebbi példát hozzak, Franciaország nem sokkal nagyobb ennél.
- A jegesmedvebocsok a hó alatti rejtett barlangokban születnek.
A tavaszi fókalakomák után a vemhes jegesmedvemama ősszel barlangot ás, ahol életet ad a bocsainak és szoptatja őket. Miután megásta a barlangot, már csak a havazásra vár, ami majd betemeti a barlang száját és elrejti a külvilág elől. Tavasszal már a bocsokkal bújik elő, és irány a tenger, ahol újra szerezhet élelmet.
- A jegesmedvebocsok születésükkor csak másfél kilósak, de néhány hónap alatt a testsúlyuk 20-szorosát szedik fel.
Egy bocs tehát nagyjából feleakkora, mint egy embercsecsemő, de amikor a család elindul a tenger felé tavasszal, a kölykök már 7-14 kilósak is lehetnek, pedig még csak 2-3 hónaposak. A jegesmedvemama teje az egyik legzsírosabb az emlősök között, szüléskor kb 31 százalékos. Ez adja a kalóriát a bocsok gyors növekedéséhez. Összehasonlításképp, az ember által fogyasztott tehéntej zsírtartalma nyers állapotában 3-6 százalék.
- A jegesmedvéknek csúszásmentes talpuk van.
A jegesmedvét az északi hómezőn való vándorlásra találták ki. A mancsa óriási, akkora, mint egy jókora lapostányér: 30 centiméteres átmérőjű is lehet, és a lábujjak és talppárnák közötti szőrcsomók tartják melegen. A talppárnákon apró kitüremkedések is vannak, amelyek megakadályozzák a csúszást, pont, mint a gyerekek csúszásgátlós zokniján. A nagy tappancsok az úszásban is segítik a medvét, a mellső mancsokat evezőlapátként használja, a hátsókkal kormányoz.
7. Egyes jegesmedvék élelmiszerkészleteket halmoznak fel.
Ez a viselkedés a grizzlykkel ellentétben jegesmedvéknél ritka, 45 év alatt több ezer megfigyelt jegesmedve közül csak 19 tett így. Megfigyelték, hogy attól függően raktároznak, hogy mekkora zsákmányt sikerült elejteniük, mennyi maradt belőle, miután jóllaktak, és milyen volt a jég állapota az elejtés helyszínén. Nem meglepő módon a soványabb medvék hajlamosabbak halmozni.
8. A jegesmedve 30 kiló fókazsírt is meg tud enni együltő helyében
Ők folytatják a leginkább ragadozó életmódot a medvefajok közül, és a húsevésen belül is a zsírra specializálódtak. Ez a fő kalóriaforrásuk, amit közvetlenül a saját testzsírjukba építenek be. Nem képesek olyan jól megemészteni a szénhidrátokat és a fehérjéket, mint a barnamedvék, ezért nagyon nagy szükségük van a fókazsírra. Ez tartja életben őket az év nagy részében, és átsegíti a hosszú böjt időszakán is.
- A jegesmedvék állnak a sarkvidéki tápláléklánc csúcsán, de az életben maradáshoz szükségük van a teljes élelmiszerláncolatra.
A jegesmedve testét felépítő szénatomok 86 százaléka a jégben tenyésző tengeri algából származik. Ezt az algát mikroorganizmusok, apró rákok fogyasztják, őket megeszik a tengeri halak, a halakat a fókák, a fókák pedig a jegesmedvék fő eledelét képezik. Ugyanúgy, ahogy a szárazföldön a talaj és a növényzet adja az erdei vadak táplálkozásának alapját, a jegesmedve esetében a tengeri jég és az alga látja el ezt a szerepet.
- A jegesmedvék helyzete sürgető, és cselekednünk kell, de szerencsére van remény
Gyakran hallunk lesújtó híreket a sarkvidék világáról és a jegesmedvékről, de tudnunk kell, hogy ha idejében cselekszünk, akkor látni fogjuk, ahogy a tengeri jég reagál a pozitív változásra. És ha a társadalmak változtatnak a karbonkibocsátásukon még időben ahhoz, hogy megmentsük a jegesmedvéket, akkor a földi élet többi szereplője része is jól jár – az emberrel együtt.
A helyzet valóban kétségbeejtő, de az emberiség már többször, újra és újra bebizonyította, hogy képes lehetetlennek tűnő dolgokat is létrehozni. És ebben az esetben szerencsére megvannak a válaszok, amelyekre szükségünk van.
A Polar Bears International szerint a jegesmedvék megmentésének és a klímaműködés helyreállításának módja röviden összefoglalva a fosszilis energiaforrások kerülésében rejlik. Ez az öt pont tartalmazza azt, amit az átlagember megtehet ennek érdekében:
- Szavazz és emeld fel a hangod!
A legfontosabb, amit megtehetsz, hogy minden egyes választáson a klímahelyzet ügyét szem előtt tartva szavazol. Emellett hívd fel a képviselőd figyelmét arra, hogy ez neked és a közösségednek mennyire fontos, szorgalmazd az ezzel kapcsolatos lépések megtételét.
- Támogasd a megújuló energiára történő váltást!
Vegyél részt közösségi projektekben, amelyek csökkentik vagy leváltják a fosszilis energia használatát tiszta energiaforrásokra, azaz szél- és napenergiára. Támogasd az ezzel kapcsolatos kezdeményezéseket, petíciókat.
Akár a családodban, baráti társaságodban, akára munkahelyeden vagy nagyobb társaságban állj ki bátran és vállald fel a klímaváltozás témáját. Az is segít, ha ezzel kapcsolatos cikkeket, honlapokat, filmeket ajánlasz másoknak.
- Támogasd a környezetbarát szállítást és közlekedést
Válassz olyan megoldásokat, akár a tömegközlekedést, akár a közösségi megoldásokat vagy a kerékpározást, amelyekkel csökkentheted a forgalomban részt vevő járművek számát. Vásárlásnál válaszd a minél közelebbről származó termékeket.
- Vegyél részt egy jobb jövő építésében
Ha építkezel, válaszd az energiatakarékos megoldásokat, csökkentsd le otthonodban a fűtést, takarékoskodj az elektromos energiával.
Ti szeretitek a jegesmedvéket? Mi az, amit megtesztek értük és a tisztább jövőért?
írta KecskesTimea | 2020.01.23. | Egyéb kategória
Izgalmas kezdeményezésnek lehettünk részesei tegnap Székesfehérváron, a Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség és a Ki? – Ti & Mi szervezésében.
Az ügynökség a magyar résztvevője az Interreg Europe 2LIFES projektjének. Ez a projekt az újrahasználatot helyezi fókuszába. Mit is jelent ez?
A hulladékmentesség 7R-je közül a negyedik pont a Reuse – Használd újra! Mert mi is történik a tárgyainkkal általában? Megvásároljuk őket, egy ideig használjuk, aztán vagy megunjuk, vagy már nem tudjuk többé használni, feleslegessé válik számunkra, esetleg egy meghibásodás akadályozza meg a további igénybevételt. A tárgyból az esetek java részében hulladék lesz. Vagy szelektíven gyűjtött, vagy kommunális hulladék, de mindenképpen szemét. A szelektíven gyűjtött hulladékot sem hasznosítják újra teljes mértékben, de maga a szelektálás aránya is fájdalmasan alacsony. Fogjuk meg a hulladékot korábban, már a keletkezése előtt! Olyan ez, mint a betegségeknél: jobb a megelőzés, mint a már fennálló probléma kezelése. Ezt a megelőzést célozza a 2LIFES projekt, amely azt tűzte ki célul, hogy az újrahasználat mind lakossági, mind szervezeti szinten elterjedjen, és a hároméves projekt időtartama alatt a döntéshozó szervekkel együttműködve olyan rendelkezések, szabályozások jöjjenek létre, amelyek az újrahasználat gyakorlatát innovatív kezdeményezésből mindennapi rutinná változtatják.
Ezzel a céllal gyűltünk össze tegnap Székesfehérváron mi, környékbeli és távolabbról érkezett, elkötelezett magánszemélyek, vállalkozók és hivatalok képviselői, hogy megismerjük és inspiráljuk egymást, megtudjuk, ki mit tesz jelenleg a témához kapcsolódóan, és hogyan tudunk egymáshoz kapcsolódni és közösen elindulni a cél felé vezető úton.
Mi a Ki? – Ti & Mi –nél nagyon hiszünk a közösség erejében. A tegnapi találkozóra azért kerestünk meg közel húsz embert, és azért épp őket, mert vannak már korábbi tapasztalataink arról, hogy egy ilyen közösségben milyen energiák tudnak megszületni, amelyek a nyitottság, kíváncsiság és inspiráció légkörében hatványozódnak. Ahogy fókuszáltan együtt van ennyi olyan ember, akiket egy közös, jó cél köt össze, óhatatlanul is létrejönnek azok a kapcsolódások, amelyekre a közösség nélkül sokkal kisebb az esély. Felismerjük, hogy miben segíthetjük egymást és hogyan lehetünk a csoport javára – majd ezen keresztül a tágabb közösség, a lakóhelyünk, régiónk javára is. Ennek lehettünk tanúi a tegnapi első 2LIFES projekttalálkozón, amelynek résztvevőit röviden itt is bemutatom.
Hatpöttyös Étterem – az egyedülálló székesfehérvári étterem megváltozott munkaképességű és sérült embereket foglalkoztat. Ők szolgáltatták az enni- és innivalókat, kérésünknek és a találkozó szellemének megfelelően hulladékmentesen: üvegpoharakkal, porcelán bögrékkel és tányérokkal, újrahasznosított szalvétával.
Sárszentmihályi Ökokör – Tóthné Balázs Kata a Tudatos Vásárlók Egyesületének szervezésében végezte el az ökokör-vezetői tanfolyamot, és két éve oktatja a lakóhelyén az érdeklődőket a környezettudatos háztartásvezetésre.
Mum Goes Green – Virág Kriszti tevékenysége annyira sokrétű, hogy nehéz lenne ilyen röviden összefoglalni. Nem kisebb célt tűzött a zászlajára, mint a Velencei-tó környéki települések kizöldítését, amellyel több projekten és eseményen keresztül egészen jól halad.
Zoknicsere Program – Csányi Zoltán, a Dressa.hu tulajdonosa évekkel ezelőtt vágott bele társaival a zokni-újrahasznosításba. A részükre elküldött lyukas, páratlan, kinőtt zoknikból szigetelőanyag és geotextil készül.
Old Blue – a veszprémi székhelyű kisvállalkozás használt farmereket dolgoz fel lenyűgöző kreativitással. Plank János szerint a farmer az egyik leginkább szennyező anyag, az előállítása és a hozzá szükséges gyapot termelése folyóvizeket tesz tönkre. Amit azonban az Old Blue-tól vásárolunk meg, azt már nem kell újonnan előállítani.
Alba Könyvmentők – Márhoffer Péter a székesfehérvári Liszt Feren utcában álló könyvszekér mellett még két másikon is menti a hagyatékból származó vagy más módon feleslegessé váló könyveket. Gondoltátok volna, hogy könyvből is mennyi hulladék keletkezik, és milyen kincseket lehet találni töredék áron egy-egy könyvszekéren?
Dársmi Design – Pereczes Melinda ásványékszereket, malákat készít, és emellett kezdett bele a régi ékszerek felújításába. Ha van olyan ékszered, ami a szívedhez nőtt, de nem tudod hordani, Melinda felújítja és új stílust ad neki. Nála még az ékszerbemutató állványok is uszadékfából készülnek.
Borgica Textilékszer – Jávorfi-Bognár Ágnes használt pólókból készülő fonalból készít környezettudatos és antiallergén ékszereket, kiegészítőket, a legújabb termékei pedig a babahordozásra már nem alkalmas hordozókendők és a pólófonal kombinációiból készülő sálak, nyakmelegítők.
Baboth Dóri Kézírás és Dekor – Dóri készítette a Ki? – Ti & Mi szemléltető tábláit is – ezek is maradék anyagok voltak. Az ő kreativitását dicséri Guszti is, a projekt kabalafigurája, szintén hulladékanyagból. Dóri kalligráfiával és dekorációval foglalkozik, mentett textilre és fára dolgozik, és az írott üzenetek által is képviseli a környdezettudatosságot.
Kaptafa bútorfestő műhely – Lauschmann Ildikó és Ungvári Beatrix kidobásra ítélt bútorok felújításával, átfestésével foglalkozik, környezettudatos festékek használatával, és még a festék dobozát is újrahasználják. Workshopjaikon bárkit szívesen beavatnak a bútorfestés titkaiba.
SzékesZÖLDvár – Sándor Barbara és Szakács Eszter környezettudatos szemléletformálással foglalkozó facebook oldalt működtetnek és videókat készítenek a témában. Kidolgoztak egy rendszert, amellyel vendéglátóhelyek környezettudatos lépéseit tudják pontozni, illetve újrahasználható textiltermékeket is készítenek. Emellett ők képviselték a Gaja Környezetvédő Egyesületet is, amelynek célja az ökologikus szemléletmód elterjesztése.
Jancsárkert Egyesület – Schultz György vezetésével hat éve működik termelői piac Székesfehérváron, ahol maguk az árusok és a termékek is az egészség és környezettudatosság szellemében jelennek meg, de a piac teret ad rendezvényeknek is, mint az Egészségpiac vagy a nyári vászonszatyor-osztás.
Manyi Mester Műhely – Ludvánné Csóri Manyival röviddel ezelőtt készült interjú ezeken a hasábokon. Manyi varrónőként tesz meg mindent a napi munkájában és különböző eseményeken való részvétellel, önkéntes varrással az újrahasználat szemléletmódjának terjesztéséért.
Östör Annamária Székesfehérvár Megyei Jogú Város képviseletében és Réder Ferenc az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében vett részt a találkozón, ahol a KDRIÜ négy taggal volt jelen.
Ennyi elhivatott és lelkes közreműködővel, akik között vannak kézművesek és vállalkozók, oktatással és szemléletformálással foglalkozók, innovációs szakemberek és a döntéshozásban dolgozók, úgy gondolom, valóban elindult valami, ami a következő három év folyamán kézzelfogható eredményeket fog hozni. Kövessétek a blogot és a Ki? – Ti & Mi, valamint a KDRIÜ facebook oldalát az információkért és eseményekért!
írta KecskesTimea | 2019.11.27. | Egyéb kategória
Nagy örömünkre több, mint egy hónapja megnyílt Székesfehérvár első csomagolásmentes boltja. Természetesen siettünk, hogy már a nyitónapon megnézhessük a boltot és kipróbálhassuk városunkban is a csomagolásmentes vásárlást egy helyen. Érdekes, hogy az eltelt egy hónapban mi magunk mégsem lettünk napi rendszerességű látogatói az üzletnek, hiszen az elmúlt években már sok helyet felfedeztünk a városban, ahol meg tudjuk oldani így a vásárlást. Mégis nagyon kényelmes, hogy mindent egy helyen megtalálhatunk, ráadásul a környékben lakóknak ez egy ugyanolyan élelmiszerbolt, mint a többi – közelebb tudják megvenni a lisztet, cukrot, tésztaféléket és sok egyebet, csak arra kell figyelniük, hogy vigyenek magukkal tárolóeszközöket.
Csomagolásmentes boltban vásárolni nem bonyolult, alig igényel egy picivel több odafigyelést, mint más üzletben, és a tapasztalatom szerint hamar kialakul a rutin ezzel kapcsolatban is. Elmondom, én hogyan csinálom – nálam az egész a menütervezéssel kezdődik.
Évekig nem terveztem menüt, és állandó probléma volt a „mit főzzek ma” kérdés. Aztán Erdélyi Boróka, a Pareto lánya blog leírása alapján megtanultam a módszert, amivel tényleg öt perc megtervezni a család egész heti menüjét. A módszerre most nem térek ki, ti is megtalálhatjátok az idézett oldalon. Mindenesetre miután a menü megvan, megtervezem hozzá a bevásárlólistát is, amit Google Keepben tartok, az összes tétel szerepel rajta, amit viszonylag rendszeresen venni szoktam, és az épp aktuálisakat bepipálom. Ebből már tudom, hogy mi az, amit a piacon kell beszereznem, mi az, amit a csomagolásmentes boltban, és mihez muszáj egyéb üzletbe, helyre is elmennem.
Hetente egyszer vagy kétszer megyek piacra, szombaton szinte biztosan, és ha kell és belefér, választok még egy hétköznapot is. Ami ezek után a listán marad, az a csomagolásmentes boltban beszerzendő áru. Ahogy a piacra menet is, most is végigszaladok indulás előtt a listámon, és beteszem a kosárba, amire szükségem lesz a vásárláshoz: lisztnek, őrleménynek, szárazárunak jól záródó dobozt, magvaknak, gabonaféléknek befőttesüveget, tésztaféléknek behúzható szájú vászonzsákot viszek. Ha folyékony anyagokra is szükségem van – ecetre, olajra vagy tisztítószerekre – ezeknek a saját, amúgy otthon használt palackját vagy egy üres műanyagflakont – ezért tartok még ilyet a háztartásban.
A vásárlást azzal kezdd, hogy a fedele nélkül leméred az üres tárolóeszközödet. A székesfehérvári Csomagolásmentes Termékek Boltjában többféle módon tárolják az árut. Amit fedeles dobozban, tégelyben tartanak, azt kiveheted a polcról és az üzlet közepén található pultra téve, az oda előkészített merőkanállal vagy kis fa fűszeres kanállal tegyél az edényedbe annyit, amennyire szükséged van, közben ellenőrizheted is a mérlegen. Ilyen dobozokban tartják a liszteket, a cukrot, sót, a fűszereket, a magvak egy részét, az édességeket. Van, amit ugyanígy fedeles dobozban találsz meg, de nem merhető kanállal, mint például a száraztészta: ezekhez az odakészített kesztyűt használd.
Egy másik típusú tároló az a műanyag edény, amihez saját mérőkanalat rögzítettek, itt értelemszerűen odateszed az edényedet a tárolóhoz, és a kanalat kihúzva méred ki magadnak a szükséges mennyiséget, persze csak miután lemérted a dobozodat, üvegedet.
Ott van még a gravitációs tároló. Ez az a műanyag tároló – én láttam már fa és üveg kombinációjából készültet is – amilyennel a nagyobb élelmiszerüzletekben is találkozhatsz, ahol kimérve lehet venni egyes termékeket. Függőleges elrendezésű tároló egy lehúzható fogantyúval, alá kell tartani a dobozodat, üvegedet, zsákodat és máris ömlik bele a kívánt áru.
A folyadékokat vagy üvegekben tartják és tölcsérrel töltik a te üvegedbe, vagy csappal ellátott többliteres edényből folyathatod bele. Ha az üveged nem standard térfogatú vagy nem tele kéred, mércés edénnyel kimérheted és így vehetsz akár két decit is a literes üvegbe.
Végül, miután mindent kipipáltál a bevásárlólistádon, nincs más hátra, mint szépen elhelyezni az immár teli tárolókat a kosaradban, és a pénztárhoz járulni. A közvélekedés azt tartja, hogy jóval drágább csomagolásmentes boltban vásárolni, mint a megszokott módon. Ennek oka lehet, hogy vannak olyan termékek, amiket máshol nem kapsz meg, esetleg jobb minőségűek vagy eleve kevesebb készül belőlük. Mindezzel együtt azonban én eddig még minden alkalommal meglepődtem, hogy a várakozásaimhoz képest – mert bennem is megvan ez a félelem – mennyire kedvező lett a végösszeg, pedig milyen sokféle dolgot beszereztem.
Fel szokott még merülni kérdésként, ellenérvként, hogy ki tudja, honnan származnak a termékek, illetve biztosan ők is a negyedkilós csomagolású termékeket veszik meg és öntik egybe. Nos, el kell oszlassam a kételyeket: a származási helyet folyamatosan írják a tárolókra, és amit csak lehet, minél közelebbről szereznek be. A tészták például Szabadegyházáról, Gyermelyről, Óföldeákról származnak, az aszalt gyümölcsök egy része pedig Velencéről. Az összeöntés pedig csak városi legenda, hiszen az üzlet tulajdonosai, Sándor és Ildikó maguk is tudják, hogy ezzel a lényegét vesztené el a csomagolásmentes bolt – és a vásárlóit is.
Az útmutató nem kizárólagos, az ország többi csomagolásmentes boltjában is nagyjából így zajlik a vásárlás, nyugodtan próbáljátok ki! Szerencsére már Budapest mellett több vidéki településen elérhető, és remélhetőleg egyre általánosabb formája lesz ez a vásárlásnak.
Legutóbbi hozzászólások