És a te ruhádat ki készítette?

Úgy gondoltam, játsszunk egy kicsit, és a kihívásokat is szeretem. Nem lesz könnyű a home office – home schooling napirend, plusz háztartás, gyerekek és a többi napi feladat mellé beszuszakolni a posztolást, de próbáljuk meg.

Részt veszek a BloggerKépző 13+1 napos kihívásán, napi egy poszt, adott témában, rövid kis színesek, kicsit személyesen, reményeim szerint érdekesen. Vágjunk is bele! Kicsit előreugrottam a khívás napjait tekintve, ugyanis a divat a 12. nap témája lesz, viszont most zajlik a Fashion Revolution Week,  és mindenképpen szerettem volna ezt a témát előtérbe helyezni. 

A Fashion Revolution mozgalom évről évre azért küzd, hogy a divatipar fenntarthatóbb és átláthatóbb legyen. Fenntarthatóbb, azaz kevésbé káros a környezetre, és átláthatóbb: tájékoztassa a fogyasztókat, vásárlókat arról, hogy a termékeik hol készülnek, milyen körülmények között, kik készítik őket, mennyire etikusan és milyen anyagokból. Az átláthatósági index azt mutatja meg, mennyire osztja meg az adott márka a vásárlóival a vele kapcsolatos társadalmi és környezeti információkat, mennyire nyitott ezen a téren.

Ezen a héten minden évben arra kérik a mozgalomban részt vevőket, hogy vegyék fel a kedvenc ruhájukat kifordítva, mutassák meg a címkét, posztolják a képet a közösségi oldalukra, és taggeljék be a gyártókat, akiknek így feltehetik a kérdést: who made my clothes, azaz ki készítette a ruhámat? Idén azt a kérdést is mellétették, hogy milyen anyagból készült ez a ruha, hiszen az anyag a környezettudatos ruhavásárlás egyik legfontosabb szempontja. 

who_made_my_clothes.png

no smink, no retus, who made my clothes?

Akkor lássuk: a képen a rajtam lévő felső az F&F márka terméke, Bangladesben készült, az anyagösszetétel pedig nem szerepel rajta, így máris hiányzik egy olyan információ, ami a tudatos vásárlást segítené. Az átláthatósági indexben ezt a márkát nem találtam, a Tescoé 41%. Legalább öt-hatéves darab, a dupla gyerekekkel otthon töltött idő utáni munkába álláskor vettem, kényelmes, praktikus, szoknyához és nadrághoz is jó, és amióta színtanácsadáson jártam, azóta azt is tudom, hogy ez a klasszikus „old navy” szín afféle jolly joker, ami szinte minden típusnak jól áll. Sokat is hordom olyankor, amikor szerepelni kell – na nem mintha olyan sokat szerepelnék, de ha igen, akkor a türkiz mellett ez az egyik kedvenc választásom. Munkába, hétköznapokra is szeretem, a tavaly ilyenkor végigcsinált 10×10 gardróbkihívásomnak is fontos eleme volt. Annak a kitételnek, hogy akkor érdemes megvenni egy ruhadarabot, ha legalább harmincszor viseled, mindenképpen megfelel. Mégis, ma már nem venném meg, legfeljebb akkor, ha használtan találnék rá. Miért nem?

Ez a felső Bangladesben készült, ahol az ország nagyrészt a ruhaiparból él, az export 80%-át teszik ki a fast fashion ruhadarabok, amiket többek között a H&M, a Primark, az Aldi vagy mint az én felsőm, a Tesco részére gyártanak. A munkások azonban a legrosszabbul fizetettek közé tartoznak, gyakran kizsákmányolás áldozatai, olyan fiatalon kezdik el a munkát, amikor még az iskolapadban lenne a helyük. Havonta kevesebb, mint 100 dollárnak megfelelő összeget keresnek (a mai árfolyamon ez 33 ezer forint) ami a javasolt élhető fizetés negyede.  Egy ruhadarab végső kiskereskedelmi árának mindössze 4-5%-a kerül vissza a készítőjéhez. Érdemes elolvasni EZT a cikket, ami ugyan a Zara márkát emeli ki, de bármelyik fast fashion márkáról szólhatna, a lényeg a benne szereplő nők története.  Nézzétek meg a The True Cost című filmet, ami mindenkit arcul csap és elgondolkodtat a divattal kapcsolatban. 

Felmerül a kérdés, hogy ha ezentúl sokkal kevesebben veszünk fast fashion terméket, akkor ezek a nők még kevesebb jövedelemhez jutnak-e, és így tulajdonképpen ártunk nekik? Nos, a Fashion Revolution Week és a hasonló mozgalmak éppen arra szólítanak fel, hogy irányítsuk rá a figyelmet ezekre a nőkre, kapják meg az őket megillető bért, keressük az etikusabb termékeket, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a termékek megdrágulnak, és kevesebb darabot vásárolunk valamivel drágábban. Megtehetjük. Az átlagos fogyasztó 60%-kal több ruhát vásárolt 2014-ben, mint 2000-ben, de csak feleannyi ideig tartottuk meg ezeket a darabokat. (Forrás: Mengyán Eszter – Holy Duck blog, ajánlom követésre!) 

Mit tehetünk mi?

  • Vásároljunk használt ruhát. Nem ciki! Adjunk ezzel második életet a legyártott ruhadaraboknak.
  • Keressük helyi tervezők, készítők darabjait.
  • Tegyük fel a kérdést minden vásárlásunk előtt: valóban szükségem van rá? És ha igen, meg tudom oldani a szükségletem kielégítését second hand üzletből, gardróbvásárról, csereberéről, vagy csak az új ruhadarab lehet a megoldás?

Nem beszéltem még a ruha anyagáról, pedig az is nagyon fontos a környezet szempontjából, különösen, ha a műszálas ruhadarabokra gondolunk. Az óceánokban, folyóvizekben és a csapvízben is megtalálható mikroműanyag-szennyeződés egyik fő okozói ugyanis a műszálas ruhadarabokból leszakadó mikroműanyagszálak. Erről ITT tudsz tovább olvasni, és mosási tippeket is találhatsz a cikkben.

Posztold te is a kedvenc ruhadarabodat a címkével a közösségi felületeken, és tedd fel a kérdést a gyártóknak: ki készítette a ruhámat, és milyen anyagból készült?

Könyvek környezettudatos olvasóknak

Három teljesen különböző kötet, felnőtteknek és gyerekeknek. Találd meg te is a magadét köztük, és indulj el a hulladékmentes, környezettudatos úton!

 

A #maradjotthon elején elárasztottak azok a cikkek, amelyek arról szóltak, hogy mit kezdjünk az otthon töltött időszakban felhalmozódott rengeteg idővel. Engem frusztráltak ezek az írások, mert – és biztos vagyok abban, hogy ezzel sokan vagyunk így – nekem egyáltalán nem lett több időm, hiszen a korábban elvégzett munka, háztartási és egyéb teendők mellé most még csatlakozott a gyerekek otthonoktatása. Az új helyzet első napjaiban nemhogy új hobbikra nem volt időm és energiám, de a meglévő rutinokat is hetekbe telt visszaállítani.

Mostanra azonban már egy bő hónap eltelt, talán kiegyensúlyozottabb lett az élet: akinek valóban több ideje lett, az megtalálta, mihez kezdhet vele, aki meg velünk egy cipőben jár, annak talán már kialakult az új napirendje, és az újonnan felállított rendszerbe már beleférhet elgondolkodni azon, hogy hogyan lehet egy kicsit jobban élni, ha majd ennek az egésznek vége lesz. Gondolni kell arra is, hogy sokaknak már most takarékosabban kell élniük, és ez később csak erősödni fog.

Az egyik olyan változtatás, ami a jobb élethez és egyúttal a takarékoskodáshoz is elvezet tapasztalataim szerint, az a hulladékmentes életmód és környezettudatosság előtérbe helyezése a mindennapokban, a családban és a háztartásban. Ehhez ajánlok most három könyvet a HVG kiadó jóvóltából.

20200417_165823_1.jpg

Paul Hawken Visszafordítható – 100 hatékony megoldás a klímakatasztrófa megoldásához című kötetével a Lapozz a 99-re podcast egyik adásában találkoztam néhány hete, ott ajánlotta Litkay Gergely – bármilyen meglepő, egy humorista, a Dumaszínház és egy betonnal foglalkozó cég támogatása kellett ahhoz, hogy ez az iszonyúan fontos könyv Magyarországon is megjelenhessen. Én az ajánló dacára is kicsit szkeptikusan vettem kézbe, ugyanis a nagy alakú könyvről a borító alapján azt hittem, egy album jellegű kötetet kapok kevés információval. Nagyon kellemesen csalódtam. A könyv mögött ugyanis egy olyan volumenű kutatás – a Drawdown Project – áll, hogy a végén oldalakon át sorolják 22 ország 70 résztvevő tudósát, kutatóját. A Visszafordítható szerzői megvizsgáltak és modelleztek száz olyan lehetséges megoldást, ami megállíthatja, sőt visszafordíthatja a klímaváltozást. Az étrendtől az ipari megoldásokig, a lányok beiskolázásáig és a közlekedési módozatokig nagyon sok témára kiterjed a könyv, sűrű, apró betűkkel és mellette sok szép fotóval. A javaslatokat számokban is összefoglalták: minden oldalon szerepel, hány gigatonna üvegházgáz kibocsátása előzhető meg az adott megoldás alkalmazásával, és kiszámolták ennek költségét, vagy éppen megtakarítását is.

Nekem azért tetszik nagyon ez a könyv, mert pontosan azt üzeni, amiért mi is dolgozunk: hogy ki tud tenni a környezetért? Ti és mi! Megszólít, azt mondja, te is tehetsz, ne várd tétlenül, amíg a gyerekeid jövőjét szépen elfüstöljük a kéményben, hanem válassz a megoldások közül! Nagyon inspiráló és jövőbemutató könyv, és sokáig elegendő olvasmányt, böngésznivalót nyújt.

Szándékosan a Visszafordíthatóval kezdtem, a másik két ajánlott könyv ugyanis sokkal színesebb, könnyedebb, sokak számára praktikusabb. A Zero Waste konyha – tippek a pazarlásmentes étkezéshez az élelmiszerpazarlás megelőzésére helyezi a hangsúlyt. Sok színes képpel és ábrával, recepttel, listával és gyakorlati útmutatóval segít abban, hogy hogyan dobj ki minél kevesebb élelmiszert. Segít már a vásárlásban és a menütervezésben is, nagyon meggyőző folyamatábrákkal vesz rá, hogy megállj és elgondolkodj arról egy pillanatra, hogy amit a kukába szoktál dobni, az nemhogy nem szemét, de értékes alapanyag lehet. Segít megmenteni a maradék zöldségeket, fonnyadóban lévő darabokat, a tojáshéjat és a levágott kenyérvégeket. Rendet rak a hűtődben, a szekrényedben és ösztönöz a tudatos vásárlásra. Kitér a vásárlásnál és a konyhában használt eszközökre is. Persze nem elég elolvasni, próbáld is ki a listázást, a menütervezést, a recepteket! Átlapozva a könyvet, szinte mindent megkívántam belőle 🙂 Angolul tudók a szerző további írásait a homegrownkate.com weboldalon olvashatják.

 20200417_160903.jpg

A harmadik könyv, a Micsoda pazarlás! a HVG Junior könyvek sorozatának része, olvasni tudó iskolások élvezettel forgathatják, de szülővel már az ovis is nézegetheti, és beszélgethetünk vele a könyv témáiról. A témák pedig sokrétűek, mindenféle hulladéktermelést átfognak, de nem csak azt: a környezetszennyezés és energiapazarlás területére is kitérnek. Biztos, hogy fogjuk használni az iskolai előadásokban, mert épp arra alapoz, amiről mi is beszélni szoktunk: hogyan kerül a mi szemetünk a talajba, a vízbe és az óceánokba, hogyan szenvedi meg ezt az állatvilág, mik a következmények, és a legfontosabb: mit tehetsz te?

Egyes képek, ábrák bizony meghökkenthetik a gyerekeket, de szerintem ez nem feltétlenül baj: így jobban megértik, miért fontos elzárni a vízcsapot és lekapcsolni a villanyt, vagy miért nem vesszük meg a boltban a poharas pudingot. Még az is lehet – láttunk már rá példát – hogy a legkisebb családtag lesz a családban a környezetvédelmi felelős: bízzatok rájuk kisebb feladatokat, ahogy a könyv is teszi, alakítsatok ki jó szokásokat, mint a szemétszedés egy kirándulás alkalmával vagy a műanyagmentesség (persze az egyszerhasználatos műanyagokra gondolok).

Itt egy rövid belelapozó videó a könyvekről, ha pedig szeretnéd valamelyiket megnyerni, gyere a Ki? – Ti & Mi facebook oldalára játszani!

Boszorkánykonyha, avagy készítsd te is otthon!

A karantén alatt talán mindenkinek háttérbe szorultak egy kicsit a hulladékmentes szokásai: a csomagolásmentes vásárlást nehezebb megoldani, mi is alig várjuk, hogy háromhetente megérkezzen a közeli nagyáruház élelmiszerszállítmánya, és kicsit kevésbé foglalkozunk most azzal, hogy mibe csomagolnak. Más területekre azonban óhatatlanul nagyobb figyelem kerül: alig autózunk, még nagyobb figyelmet fordítunk az élelmiszerpazarlás elkerülésére, és aki teheti, kertészkedésbe is kezdett.

Évek óta házilag készítek bizonyos tisztító- és tisztálkodószereket, így a mosogatószert, a sampont, a fogkrémet, és próbálkoztam már arc- illetve kézkrémmel is. Amikor itthon maradtunk, kicsit megijedtem, hogy vajon megoldható lesz-e ez továbbra is – jelentős mennyiségű, nehezen kiváltható hulladékot takarítunk ugyanis meg ezzel – aztán megnyugodtam: a megszokott alapanyagbeszerzési helyeimen a házhozszállítás zavartalanul üzemel, legfeljebb, hogy még kevesebb kontaktom legyen futárokkal, nagyobb tételben rendelek.

Megosztom veletek a recepteket és a beszerzési helyeket is, ezeket a készítményeket több, mint egy éve készítem (kivéve a kézkrémet) nekem beváltak, bátran próbálkozzatok velük! Én az ötfős háztartásunkban mindenből dupla adagot készítek az eredeti recepthez képest, itt is ezt adom meg, sokszor ugyanis mérhetetlenül apró mennyiségekkel találkoztam. Jó, ha van egy pontos mérlegetek! Egyébként semmilyen speciális eszközre nincs szükség, csak tálakra, kézi habverőre és tégelyekre vagy flakonokra, amibe a kész kencét töltöd.

Mosogatószer

Hozzávalók:

300 ml víz

400 ml ecet

200 ml decyl glucoside

2 kk xantán

4 kk citromsav

A különlegesebb alapanyagokról: a decyl glucoside egy cukortenzid, kókuszolajból és cukorból készül, jól habzó tisztító hatású anyag, míg a xantán fermentációval előállított gélképző anyag.

A mosogatószerhez mérjük egy nagyobb tálba a xantánt és fokozatosan, kézi habverővel keverve adjuk hozzá a vizet, majd a decyl glucoside-ot, végül keverjük csomómentesre a többi hozzávalóval. Az állaga folyékonyabb lesz, mint a megszokott bolti mosogatószeré, de ugyanolyan kevés elég belőle a mosogatószivacsra téve, szépen felhabzik. Ha sűrűbbet szeretnél, egy picit növelheted a xantán mennyiségét.

mosogatas.jpg

 

Sampon

Hozzávalók:

86 g decyl glucoside

3 g szkvalán

200 g forralt víz

3 g étkezési só

5 g Solagum

14 g növényi glicerin

30 csepp Rokonsal tartósítószer

30 csepp tejsav

6 g panthenol

tetszés szerint illóolaj

A szkvalán olívaolajból nyert puhító, hidratáló anyag, míg a glicerin növényi alapú nedvességmegkötő. A Solagum gélképző, a mosogatószernél említett xantán és a gumiarábikum alkotja, utóbbi egy afrikai fa termelte nedv. A Rokonsal tartósítószer, glicerinben oldott természetazonos anyagok keverékét tartalmazza, a tejsav és a panthenol pedig talán ismerős: előbbi a termék pH-értékét szabályozza, utóbbi pedig a reklámokból is ismert B5 provitamin.

A sampon elkészítéséhez fontos, hogy minden eszközünk maximálisan tiszta legyen. Keverjük össze az első két hozzávalót. A vizet forraljuk fel és oldjuk fel benne a sót, majd fokozatosan keverjük el benne csomómentesen a Solagumot és a növényi glicerint. Ezt a két keveréket kézi habverővel keverjük össze, majd adjuk hozzá a többi hozzávalót is.

Ha biztosra akarsz menni, vásároljhatsz a pH-érték-méréséhez lakmuszpapírt is, de a fenti arányokkal a mi családunkban kiválóan működik a sampon.

hajmosas.jpg

 

Arc- és kézkrém

Ez a két termék alig néhány összetevőben különbözik. A krémekről azt kell tudni, hogy mindig van egy zsíros és egy vizes fázis, ezeket külön keverjük ki, majd vegyítjük egymással.

Az arckrém hozzávalói:                                                                               

Zsíros fázis:                                                                                                 

4 g sárgabarackmagolaj                                                                               

2 g szkvalán                                                                                                                                       

1 g cetilalkohol                                                                                                            

2,4 g Emulsan                                                                                               

izes fázis:                                                                                                       

38 g forralt víz                                                                                                 

4 g növényi glicerin                                                                                         

Egyebek:                                                                                                           

3 g sheavaj                                                                                                       

0,6 g E vitamin                                                                                                

2 csepp tejsav                                                                                                  

12 csepp Rokonsal                                                                                          

10 csepp illóólaj   

     

A kézkrém hozzávalói: 

Zsíros fázis: 

4 g körömvirágolaj és 2 g kamillaolaj 

2 g szkvalán                                                                                   

3 g cetilalkohol  

2 g Emulsan

Vizes fázis:

38 g forralt víz

4 g növényi glicerin

Egyebek:

2 g sheavaj

2 g E vitamin

2 csepp tejsav

12 csepp Rokonsal

10 csepp illóolaj

Az alapanyagok közül, amit még nem említettem: a cetilalkohol növényi alapú nedvességmegkötő, emulgeáló anyag, hasonlóan az Emulsanhoz. Utóbbi helyett használható a Plantemuls is, ami 100%-ban növényi eredetű. A sheavaj a karitéfa termésének magjából nyert bőrápoló anyag, amely önmagában is használható.

A krémek elkészítéséhez gőz fölött olvasszuk össze a zsíros fázis alapanyagait, majd keverjük hozzá a sheavajat. Együtt kevergessük, amíg homogénné nem olvadnak. Meleg vízben keverjük csomómentesre a glicerint, majd fokozatosan és alaposan keverjük hozzá a zsíros fázishoz. Amikor kézmelegre hűlt a krém, akkor adagoljuk hozzá a többi hozzávalót. Meglepetésemre a kézkrém készen teljesen folyékony volt, hűtőbe tettem, hátha hidegen összeáll, de nem tette. Én elhasználtam volna folyékonyan is, de a hűtőből kivéve szobahőmérsékleten szép krém állagúvá állt össze.

krem1.jpg

 

Fogkrém

Hozzávalók:

20 g aloe vera gél

50 g desztillált víz

24 g növényi glicerin

16 g xilit

30 g fehér agyag

8 g kovasav

1,6 g Solagum

0,8 g Euxyl PE9010 tartósítószer

tetszés szerinti illóolaj 

Itt új alapanyagokkal találkozunk, az aloe vera gél azonban sokatok számára lehet ismerős: ez az aloe vera növény leveleinek belső részéből nyert kivonat, amely bőrápoló, gyulladáscsökkentő, hűsítő hatású. A xilit a fogbarát édesítőszer, leginkább nyírfacukorként ismert. A fehér agyag a kaolin, nagyon finom szemcseméretű, vízmegkötő, hámlasztó, tisztító hatású anyag. A kovasav másnéven szilícium-dioxid, NAGYON finom, könnyen szálló por, amint megkapod, érdemes áttölteni befőttes üvegbe. Ez adja a fogkrém jól kezelhető konzisztenciáját.

A fogkrémmel van a legegyszerűbb dolgunk: a Solagum kivételével minden összetevőt összekeverünk, a végén adjuk hozzá a Solagumot fokozatosan, majd a legvégén jöhet az illóolaj, én borsmentát használok.  Nem lesz hófehér, pláne nem piros-kék csíkos, de kiválóan használható, kellemes ízű fogkrémet kapunk.

Ne ijedjetek meg az ismeretlen hozzávalóktól, a receptek egyáltalán nem bonyolultak, és nem is tart hosszú ideig az elkészítésük. Én egyszerre szoktam a sampont, a mosogatószert és a fogkrémet készíteni, a három együtt félórát vesz igénybe egy hónapban, a krémeket ritkábban készítem. Az összes különlegesebb hozzávaló megtalálható a Cosmio webáruházában, és mivel nagy kiszerelésben rendelem őket, körülbelül félévente jelentenek csomagolási hulladékot. 

Hogy mondjak néhány igazán egyszerű tippet is: azért fogy kevés krém, mert bőrápolásra reggel-este szőlőmagolajat használok, ez élelmiszerboltban kapható üveges kiszerelésben, és sminklemosásra is alkalmas. Mosásra és tűzhelytisztításra mosószódát alkalmazok, öblítéshez ecetbe csepegtetek illóolajat. Kezdjétek ti is ezekkel, aztán jöhetnek a krémek és más kencék!

És te mivel foglalkozol? – Gyuri, a termelői piac vezetője

Néhány hete indítottam egy sorozatot különféle szakmák, foglalkozások vagy akár hobbik képviselőivel, bemutatni a szakmát egy művelőjén keresztül, ahol lehet, a környezettudatosságra fókuszálva. Másodikként Schultz Györggyel beszélgettem, aki a székesfehérvári Jancsárkert termelői piacot és az azt működtető egyesületet vezeti. 

Gyurival együtt veszünk részt a 2 Lifes projektben, ami az újrahasználat szemléletét hivatott népszerűsíteni Székesfehérváron és a régióban, így az interjú is ennek nyomdokain készült.

 

Kérlek, mesélj magadról! Ki vagy, mit csinálsz, hogyan kezdted, mióta foglalkozol ezzel?

Bár Budapesten születtem és csak az egyetem után kerültem Székesfehérvárra, nagyon megszerettem ezt a várost és a környékét. A legtöbbet a vállalati szférában dolgoztam közgazdász végzettséggel termelési, értékesítési, pénzügyi területen, nagyrészt menedzsmenttagként. A kétezres évek elejétől tíz éven át a székesfehérvári polgármesteri hivatalban stratégiai felelősként városfejlesztési kérdésekkel foglalkoztam. Mindig is érdekelt, hogyan élhetünk egészségesebben, és hogyan tudjuk a testi – lelki egészséget minél szélesebb körben elterjeszteni, így  nyugdíjazásomat követően Fehérváron a Jancsárkert termelői, háztáji piacot szervezem és működtetem. Hat év alatt eddig mintegy 350 szombati piacot tartottunk. Ezzel párhuzamosan vezetem a Jancsárkert Piac és Közösség Egyesületet, melynek keretében az egészséges élelmiszerek fogyasztását népszerűsítjük.

schultz_gyorgy.jpg

A 2LIFES projekt, amelyben mindketten részt veszünk, az újrahasználat, azaz a reuse népszerűsítéséről szól. Te a munkád által hogyan tudsz hozzájárulni ehhez a projekthez?

Három vonatkozásban is: a vásárlók, az árusok és maga a piac szempontjából.

Ami a vásárlókat illeti, egyre többen érkeznek felkészülten a piacra vesszőkosárral és dobozokkal, szütyőkkel. Felemelő érzés pici gyermekek, iskolások kezében látom a kosarat, benne sokféle újrahasznosítható csomagolóeszközzel. Ez ma még koránt sem általános. De türelmesnek kell lenni, nem lehet a fejeket átállítani rövid időn belül. Sokféle eszközzel hívjuk fel a figyelmet, hogy tartós bevásárlószatyrokat, dobozokat használjanak, és kerüljék az eldobható műanyag használatát. Inkább a jó példákra helyezem a hangsúlyt, és nem a környezetvédelemre érzéketlenek bírálására.

Az árusokra áttérve, kérjük tőlük, hogy mellőzzék az egyszer használatos műanyagzacskók használatát, és ajánljanak helyette más csomagolóeszközt, vagy csomagolásmentesen adják át az árut a vásárló kosarába. Ezt a fordulatot különösen nehéz a savanyúságok és a zöldség-gyümölcs stand esetében elérni.  Kedvező, hogy az üveg, mint csomagoló eszköz újra elterjedőben van pl. a tejterméknél, szörpöknél, méz esetében. Az árusnak legyen alternatív javaslata, eszköze a csomagolásra.

A piac, mint kereskedelmi tér, alapvetően szelektív módon gyűjti a szemetet és jórészt vegyszermentes tisztítószereket használ. Maga a piac berendezése is úgy állt össze, hogy máshol használt, leselejtezett, de még jó állapotú asztalokat gyűjtöttünk, és ezek lettek az árusító standok. Ezért mindig lehet kapni a Jancsárkertben hagyományos vesszőkosarat, textil vagy természetes anyagból készült bevásárló táskákat, többször használható csomagolószütyőket és különböző méretű, funkciójú újrahasznosított műanyag tároló dobozokat. A pecsenyésnél sem műanyagpoharat használunk, hanem kerámiabögréket. És majdnem mindig van csereszatyor a szatyorkölcsönzőben. A piac felújítását követően pedig megvizsgáljuk, hogy bevásárlókocsik használatával el lehet-e kerülni a termékenkénti csomagolást – közvetlen utat nyitva az árusoktól a parkoló gépkocsikig.

71906549_691514871622826_8236441109748776960_n-001.jpg

A napi munkádban, mindennapjaidban hogyan jelenik meg ez a szemlélet?

Nekem sem volt könnyű az átállás. Mivel a családi élelmiszervásárlást magam is a szombati piacra időzítem, előfordult, hogy akkor még felkészületlenül elfogadtam a műanyag zacskóba csomagolt pékárut, vagy zöldséget. A szemrehányó pillantások azonban helyre tettek. A hétvégi kertben egyrészt napelemekkel váltom ki a villamosenergia-vásárlást, másrészt minden csapadékvizet összegyűjtök, tárolok és a locsolást ebből oldom meg. Természetesen a zöldhulladékot is újrahasznosítom, komposztálok, aprítok és nem égetek, vagy elviszem a település Zöld kertjébe, ahol mulcsot készítenek belőle. A gépkocsimat sem cserélem pár évenként, de minek is, hiszen tökéletesen megfelel arra a célra, amire használom. Ma már ez a szemlélet komplex módon áthatja cselekedeteimet. Ahogy szélesebb körben is, még nálam sem tökéletes a kép. De a folyamat iránya egyértelműen javuló, csak a sebességgel van itt – ott gond.

Egy szakmabelinek, hasonló területen tevékenykedőnek mit mondanál az újrahasználat fontosságáról?

Egy termelői piacon koncentráltan megjelennek az újrahasználat és újrahasznosítás iránti elkötelezettség látható jegyei, de ugyanolyan feltűnő lehet annak hiánya is. Az első a szelektív hulladékgyűjtés. Ha takarékosan bánunk az energiával, anyagokkal, ezzel embertársainknak és egyúttal magunknak is jót teszünk. Azokkal értek egyet, akik nem becsülik le a kis lépések kis sikerek jelentőségét. Sokszor rövid időn belül is látni a környezeten a változások pozitív hatását, és ez a kiadásainkat is csökkenti, amellett, hogy jó érzéssel tölt el.

Milyen hosszú távú terveid vannak a vállalkozásodban, tevékenységedben?

Egyesületünk, a Jancsárkert Piac és Közösség Egyesület elnyert egy Európai Uniós pályázatot, amely keretében három Fehérvári Családi Életmód Fesztivált szervezünk másfél év alatt. Ez csúcspontja, mintegy összegzése a hét éves munkánknak, a testi és lelki egészségről, kiemelten az egészséges táplálkozásról, a családi környezetvédelemről szól majd. Legalább kétezer fehérvári és a környéken lakó részvételére számítunk ezeken a hétvégéken. Magukat a fesztiválokat is hulladékmentesen, műanyag csomagolóeszközök nélkül tervezzük megvalósítani.

A másik kihívás a kétségtelenül mára már korszerűtlen piaccsarnok felújítása. A tulajdonos áruházlánc jóvoltából szinte minden négyzetméter megújul. A mi feladatunk a piac hangulatának átmentése, hogy ugyanolyan „szerethető” maradjon, mint eddig. Persze ez nem csupán a tárgyakon, az infrastruktúrán, hanem az ott árusító és vásárló embereken múlik majd – csakúgy, mint eddig.

57485918_455793575163812_952188760554995712_n.jpg

Ha valaki ma akarna új termelői piacot alapítani, mit mondanál neki, hogyan vágjon bele?

Kiindulópontnak válasszon jól megközelíthető, nagy saját parkolóval rendelkező helyet, és fontos az elérhető jelentős potenciális vásárlói létszám. Ha nem tudja a tervezett mennyiséget eladni és ezen nyereséget elérni az egyre kevesebb számú kistermelő, háztáji gazdálkodó a piaci értékesítés során, nem fog elmenni a bármilyen szép piacra. Ezek tükrében szkeptikus vagyok a divatból közpénzen megépült települési termelői piacok jövőjét illetően. Fontos továbbá, hogy az új termelői piac létesítője figyelje a fiatal generációk vásárlási, étkezési, főzési szokásait, az új kereskedelmi, értékesítési formákat és alkalmazkodjon, mert a hagyományos piacüzemeltetés, – ha nem lépünk – elveszítheti a jelentőségét.

Végezetül azt áruld el, te miért kezdted a munkádban a reuse szemléletet alkalmazni, mi inspirált erre, miért tartod fontosnak?

Gyermekkorom felvillanó emlékei, hogy majdnem „no waste” háztartást vezetett Édesanyám, hogy a boltba biciklin bögrével mentem el tejfölért. Néha beugrik, hogy a takarékos életvitelbe is beletartozik a „reuse”. A takarékosság is fontos szempont. Igyekszem minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyni magam után, ezért amikor a megújuló energia kezdett érdekelni, áttértem a napenergiára, a saját öntözővíz-ellátásra. Nemrég egy bolognai szakvásáron láttam élelmiszeripari újrahasznosítható vákuumos csomagolóeszközöket. Ezek is műanyagok, de újrahasznosíthatók!  Az elmúlt hat évben a családi, mikro szintű környezetvédelem keltette fel az érdeklődésemet, mert sokszor eszembe jut az a gondolat, amely szerint „a Földet unokáinktól kaptuk kölcsön” – nincs jogunk nem jobb állapotban továbbadni, mint ahogy mi megkaptuk.

 

 

kotelezo_szoveg.JPG

2lifes_logo.jpg

kdriu_logo.png

 

 

 

Szereted a jegesmedvéket?

Ti szeretitek a jegesmedvéket? Meg szoktátok nézni őket az állatkertben, ahogy heverésznek a parton vagy épp lemerülnek a víz alá, és a látványablakon keresztül látható, ahogy ez a hatalmas ragadozó könnyedén úszkál előttünk? Imádtátok a jegesmedvés kólareklámot, amelyben a sarki fény figyelésére összegyűlt medvék jégbe hűtött üdítőitalt pattintanak fel a szórakozáshoz? Nekem a kulcstartóm jegesmedvés, és bár nem tartom „cuki” állatnak a jegesmedvét – hogy is tarthatnám, hiszen a legnagyobb négylábú ragadozóról beszélünk – nagyon fontosnak gondolom felhívni rá a figyelmet.

polarbear.jpg

A jegesmedve ugyanis szerintem olyan, mint egy jelzőlámpa. Ha a jegesmedve bajban van, az azt jelenti, hogy mind bajban vagyunk. Hiszen mi árthatna ennek a hatalmas állatnak, amely úgy fejlődött ki az evolúció során, hogy a sarki telet is elviselje, és nyolc hónapig képes élelem nélkül nemhogy túlélni, de a bocsait táplálni is? Ő a sarki tápláléklánc csúcsa, ő a király. Mi árthat tehát neki?

A klímaváltozás. Ha hatásvadászabb módon akarok fogalmazni, akkor az ember.

A már szinte elcsépelten hangzó globális felmelegedés a sarkokon látványosabban jelentkezik, mint  nálunk, a mérsékelt égövön. Ezen a linken megtekinthető az az animáció, amely a sarkijég olvadását mutatja be 1984-től 2016-ig. A jegesmedvéknek a sarki jég az életterületük, ezen vadásznak, kóborolnak, párosodnak és sokszor a téli álomhoz is itt ássák a barlangjukat. Ha a sarkvidék a mostani arányban melegszik tovább, akkor egyre kevesebb jegesmedvét fogunk látni egyre kevesebb helyen, azaz egyre nő a kihalás veszélye.

A klímaválság új megközelítést igényel a korábbi veszélyhelyzetekhez képest, hiszen nem építhetünk kerítést a medvék olvadó élőhelyei köré, amelyet majd a Maci Laciból ismert vadőrök védenek. Amit tehetünk az életterük megóvása érdekében, az ennél jóval szélesebb és komplexebb megoldásokat jelent. És mivel nekünk magunknak is stabil klímára és egészséges bolygóra van szükségünk, a jegesmedvék jövője nem választható el az emberekétől. Ami őket érinti, az mindannyiunkat érint.

Emiatt hívta életre a Polar Bears International a Nemzetközi Jegesmedve Napot, amely minden évben felhívja a figyelmet a jegesmedvék helyzetére és rajtuk keresztül a klímaváltozás fontosságára. Talán ha egy konkrét állatfaj sorsán keresztül, őket az emberhez közelebb hozva beszélünk a témáról, jobban meghallja a szélesebb közönség is. Álljon itt most ezért tíz érdekesség a jegesmedvékről.

  1. A jegesmedve otthona a tengeri jég.

Ez azt jelenti, hogy nem a hóval, jéggel borított szárazföld alkotja az életterüket. A jégen vadásznak fókára, ott szaporodnak, kóborolnak, és gyakran ide húzódnak a barlangjaikba is. Öt nagy „jegesmedveország” létezik: Kanada, USA (Alaszka), Norvégia (Svalbard), Oroszország és Dánia (Grönland). Ezek közül is a legtöbb jegesmedve Kanada területén él, a teljes populációnak körülbelül kétharmada. (Az Antarktiszon nem él jegesmedve, az a pingvineké.)

  1. A jegesmedve NAGY.

Valójában a legnagyobb négylábú ragadozó. A felnőtt hím 350-600 kg-ot nyom, a nőstény jóval kisebb (150-290 kg). A magasságukat a válluknál mérik, így 1-1.5 méter magasak, de két lábra állva három méternél is feljebb érnek.

  1. Vándorlásban igazi bajnokok!

A jegesmedve az egyik legmobilisabb szárazföldi emlős. Havonta több, mint 3000 km-t tesz meg, a territóriuma akár 600 ezer négyzetkilométer is lehet! Ez nagyjából Kalifornia területének felel meg, vagy hogy közelebbi példát hozzak, Franciaország nem sokkal nagyobb ennél.

  1. A jegesmedvebocsok a hó alatti rejtett barlangokban születnek.

A tavaszi fókalakomák után a vemhes jegesmedvemama ősszel barlangot ás, ahol életet ad a bocsainak és szoptatja őket. Miután megásta a barlangot, már csak a havazásra vár, ami majd betemeti a barlang száját és elrejti a külvilág elől. Tavasszal már a bocsokkal bújik elő, és irány a tenger, ahol újra szerezhet élelmet.  

  1. A jegesmedvebocsok születésükkor csak másfél kilósak, de néhány hónap alatt a testsúlyuk 20-szorosát szedik fel.

Egy bocs tehát nagyjából feleakkora, mint egy embercsecsemő, de amikor a család elindul a tenger felé tavasszal, a kölykök már 7-14 kilósak is lehetnek, pedig még csak 2-3 hónaposak. A jegesmedvemama teje az egyik legzsírosabb az emlősök között, szüléskor kb 31 százalékos. Ez adja a kalóriát a bocsok gyors növekedéséhez. Összehasonlításképp, az ember által fogyasztott tehéntej zsírtartalma nyers állapotában 3-6 százalék.

  1. A jegesmedvéknek csúszásmentes talpuk van.

A jegesmedvét az északi hómezőn való vándorlásra találták ki. A mancsa óriási, akkora, mint egy jókora lapostányér: 30 centiméteres átmérőjű is lehet, és a lábujjak és talppárnák közötti szőrcsomók tartják melegen. A talppárnákon apró kitüremkedések is vannak, amelyek megakadályozzák a csúszást, pont, mint a gyerekek csúszásgátlós zokniján. A nagy tappancsok az úszásban is segítik a medvét, a mellső mancsokat evezőlapátként használja, a hátsókkal kormányoz.

polarbear3.jpg

  7. Egyes jegesmedvék élelmiszerkészleteket halmoznak fel. 

Ez a viselkedés a grizzlykkel ellentétben jegesmedvéknél ritka, 45 év alatt több ezer megfigyelt jegesmedve közül csak 19 tett így. Megfigyelték, hogy attól függően raktároznak, hogy mekkora zsákmányt sikerült elejteniük, mennyi maradt belőle, miután jóllaktak, és milyen volt a jég állapota  az elejtés helyszínén. Nem meglepő módon a soványabb medvék hajlamosabbak halmozni.

  8. A jegesmedve 30 kiló fókazsírt is meg tud enni együltő helyében

Ők folytatják a leginkább ragadozó életmódot a medvefajok közül, és a húsevésen belül is a zsírra specializálódtak. Ez a fő kalóriaforrásuk, amit közvetlenül a saját testzsírjukba építenek be. Nem képesek olyan jól megemészteni a szénhidrátokat és a fehérjéket, mint a barnamedvék, ezért nagyon nagy szükségük van a fókazsírra. Ez tartja életben őket az év nagy részében, és átsegíti a hosszú böjt időszakán is.

  1. A jegesmedvék állnak a sarkvidéki tápláléklánc csúcsán, de az életben maradáshoz szükségük van a teljes élelmiszerláncolatra.

A jegesmedve testét felépítő szénatomok 86 százaléka a jégben tenyésző tengeri algából származik. Ezt az algát mikroorganizmusok, apró rákok fogyasztják, őket megeszik a tengeri halak, a halakat a fókák, a fókák pedig a jegesmedvék fő eledelét képezik. Ugyanúgy, ahogy a szárazföldön a talaj és a növényzet adja az erdei vadak táplálkozásának alapját, a jegesmedve esetében a tengeri jég és az alga látja el ezt a szerepet.

  1. A jegesmedvék helyzete sürgető, és cselekednünk kell, de szerencsére van remény

Gyakran hallunk lesújtó híreket a sarkvidék világáról és a jegesmedvékről, de tudnunk kell, hogy ha idejében cselekszünk, akkor látni fogjuk, ahogy a tengeri jég reagál a pozitív változásra. És ha a társadalmak változtatnak a karbonkibocsátásukon még időben ahhoz, hogy megmentsük a jegesmedvéket, akkor a földi élet többi szereplője része is jól jár – az emberrel együtt.

polarbear2.jpg

A helyzet valóban kétségbeejtő, de az emberiség már többször, újra és újra bebizonyította, hogy képes lehetetlennek tűnő dolgokat is létrehozni. És ebben az esetben szerencsére megvannak a válaszok, amelyekre szükségünk van.

A Polar Bears International szerint a jegesmedvék megmentésének és a klímaműködés helyreállításának módja röviden összefoglalva a fosszilis energiaforrások kerülésében rejlik. Ez az öt pont tartalmazza azt, amit az átlagember megtehet ennek érdekében:

 

  • Szavazz és emeld fel a hangod!

A legfontosabb, amit megtehetsz, hogy minden egyes választáson a klímahelyzet ügyét szem előtt tartva szavazol. Emellett hívd fel a képviselőd figyelmét arra, hogy ez neked és a közösségednek mennyire fontos, szorgalmazd az ezzel kapcsolatos lépések megtételét.

 

  • Támogasd a megújuló energiára történő váltást!

Vegyél részt közösségi projektekben, amelyek csökkentik vagy leváltják a fosszilis energia használatát tiszta energiaforrásokra, azaz szél- és napenergiára. Támogasd az ezzel kapcsolatos kezdeményezéseket, petíciókat.

 

  • Beszélj róla!

Akár a családodban, baráti társaságodban, akára munkahelyeden vagy nagyobb társaságban állj ki bátran és vállald fel a klímaváltozás témáját. Az is segít, ha ezzel kapcsolatos cikkeket, honlapokat, filmeket ajánlasz másoknak.

 

  • Támogasd a környezetbarát szállítást és közlekedést

Válassz olyan megoldásokat, akár a tömegközlekedést, akár a közösségi megoldásokat vagy a kerékpározást, amelyekkel csökkentheted a forgalomban részt vevő járművek számát. Vásárlásnál válaszd a minél közelebbről származó termékeket.

 

  • Vegyél részt egy jobb jövő építésében

Ha építkezel, válaszd az energiatakarékos megoldásokat, csökkentsd le otthonodban a fűtést, takarékoskodj az elektromos energiával.

 

Ti szeretitek a jegesmedvéket? Mi az, amit megtesztek értük és a tisztább jövőért?