Ehető gyomok, vagyis vadnövények

Úgy gondoltam, játsszunk egy kicsit, és a kihívásokat is szeretem. Nem lesz könnyű a home office – home schooling napirend, plusz háztartás, gyerekek és a többi napi feladat mellé beszuszakolni a posztolást, de próbáljuk meg.

Részt veszek a BloggerKépző 13+1 napos kihívásán, napi egy poszt, adott témában, rövid kis színesek, kicsit személyesen, reményeim szerint érdekesen. Vágjunk is bele! A harmadik nap témája: a nap felismerése.

Reggel éppen egy új ágyást alakítottunk ki a kertben – régi vágyam volt egy „babsátor”, azaz kör alakban felállított és egymáshoz kötözött karók által alkotott váz, aminek a tövébe babot ültetünk, az majd szépen felfut rá, hamar sátrat képez, ami alá a gyerekek bebújhatnak kuckózni, árnyékol, virágzáskor díszít, nem mellesleg pedig termést is hoz. Hogy ne alkosson monokultúrát, hanem kicsit közelebb álljon a valódi ökoszisztémákhoz, kiszélesítettük a karók körül a helyet, és oda borsót és más növényeket is fogunk vetni, amik a hüvelyesekkel jó növénytársítást alkotnak.

Na ekkor szaladt oda a kisfiam egy szál pásztortáskával, és azt kérdezte, milyen növény az. Nekem rémlett valahonnan, hogy ez az úton-útfélen megtermő gyomnövény valójában gyógynövény, később utánanéztem, hogy vérzéscsillapító, gyulladáscsökkentő, ráadásul több része ehető, Kínában kifejezetten élelmezési céllal termesztik.

pasztortaska.jpg

Elgondolkodtam ezen, ahogy már többször is. A gyomnövény valójában attól gyom, hogy minket zavar a kertben a haszonnövények között. De vajon ha a kert, a talaj, a többi növény és a talajlakó állatok, rovarok és a többi velünk élő élőlény szempontjából nézzük, akkor vajon gyom-e bármi? Kevés olyan növény van, ami senkinek sem hasznos, egyetlen másik életformát sem szolgál valahogy. Ehetőek például olyan gyomok, mint a tyúkhúr vagy a porcsin, bár mivel évekig irtottam őket, valahogy még nem vitt rá a lélek, hogy bármelyiket megkóstoljam. Az azonban nagy felismerés volt, hogy ha a gyerek leszed egy szál véletlenszerűen, a fű között növő virágos növényt, jó esély van rá, hogy ehető, sőt akár gyógyhatású lesz. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nyugodtan kóstoljatok meg bármit, ami az árokparton megtetszik, de az biztos, hogy szerencsésebb ezeket vadnövénynek nevezni, mint a károsságukat hangsúlyozó gyom megnevezés.

vadnoveny.jpg

Tavaly kóstoltam először a sarkantyúka és az ibolya virágát és tettem salátába a kiegyelt bébiretkeket és céklákat, idén ez már rutinszerű. Elszórtan, vadon, a fű között terem nálunk apróboojtorján, kakukkfű, lándzsás útifű, cickafark és orbáncfű is. Ezeknek a teáját már idén télen is fogyasztottuk, az első három köhögés ellen, megfázásra jó, az utóbbi kettő menstruációs panaszokra, görcsoldásra az összegubancolódott idegek kisimítására alkalmazható.

Az ehető virágokkal és egyáltalán a kertészkedéssel kapcsolatban szívesen ajánlom Dóra Melinda Tünde Kertkaland című könyvét, gyógynövényekkel kapcsolatban pedig az Egészségtükör gyógynövénylexikonját. Növényfelismerésre különböző alkalmazásokat is hasznáhattok, nekem a PlantNet van a telefonomon, ez gyerekekkel is jó játék ilyenkor tavasszal, de persze a jól bevált növényhatározó könyvek is megteszik. Azt, hogy ehető-e az adott növény, a felismerés birtokában egy internetes kereséssel már könnyen kideríthetjük. És ki tudja, hátha jövőre tyúkhúrt is eszünk! Ti milyen ehető vadnövényeket ismertek még?

Könyvek környezettudatos olvasóknak

Három teljesen különböző kötet, felnőtteknek és gyerekeknek. Találd meg te is a magadét köztük, és indulj el a hulladékmentes, környezettudatos úton!

 

A #maradjotthon elején elárasztottak azok a cikkek, amelyek arról szóltak, hogy mit kezdjünk az otthon töltött időszakban felhalmozódott rengeteg idővel. Engem frusztráltak ezek az írások, mert – és biztos vagyok abban, hogy ezzel sokan vagyunk így – nekem egyáltalán nem lett több időm, hiszen a korábban elvégzett munka, háztartási és egyéb teendők mellé most még csatlakozott a gyerekek otthonoktatása. Az új helyzet első napjaiban nemhogy új hobbikra nem volt időm és energiám, de a meglévő rutinokat is hetekbe telt visszaállítani.

Mostanra azonban már egy bő hónap eltelt, talán kiegyensúlyozottabb lett az élet: akinek valóban több ideje lett, az megtalálta, mihez kezdhet vele, aki meg velünk egy cipőben jár, annak talán már kialakult az új napirendje, és az újonnan felállított rendszerbe már beleférhet elgondolkodni azon, hogy hogyan lehet egy kicsit jobban élni, ha majd ennek az egésznek vége lesz. Gondolni kell arra is, hogy sokaknak már most takarékosabban kell élniük, és ez később csak erősödni fog.

Az egyik olyan változtatás, ami a jobb élethez és egyúttal a takarékoskodáshoz is elvezet tapasztalataim szerint, az a hulladékmentes életmód és környezettudatosság előtérbe helyezése a mindennapokban, a családban és a háztartásban. Ehhez ajánlok most három könyvet a HVG kiadó jóvóltából.

20200417_165823_1.jpg

Paul Hawken Visszafordítható – 100 hatékony megoldás a klímakatasztrófa megoldásához című kötetével a Lapozz a 99-re podcast egyik adásában találkoztam néhány hete, ott ajánlotta Litkay Gergely – bármilyen meglepő, egy humorista, a Dumaszínház és egy betonnal foglalkozó cég támogatása kellett ahhoz, hogy ez az iszonyúan fontos könyv Magyarországon is megjelenhessen. Én az ajánló dacára is kicsit szkeptikusan vettem kézbe, ugyanis a nagy alakú könyvről a borító alapján azt hittem, egy album jellegű kötetet kapok kevés információval. Nagyon kellemesen csalódtam. A könyv mögött ugyanis egy olyan volumenű kutatás – a Drawdown Project – áll, hogy a végén oldalakon át sorolják 22 ország 70 résztvevő tudósát, kutatóját. A Visszafordítható szerzői megvizsgáltak és modelleztek száz olyan lehetséges megoldást, ami megállíthatja, sőt visszafordíthatja a klímaváltozást. Az étrendtől az ipari megoldásokig, a lányok beiskolázásáig és a közlekedési módozatokig nagyon sok témára kiterjed a könyv, sűrű, apró betűkkel és mellette sok szép fotóval. A javaslatokat számokban is összefoglalták: minden oldalon szerepel, hány gigatonna üvegházgáz kibocsátása előzhető meg az adott megoldás alkalmazásával, és kiszámolták ennek költségét, vagy éppen megtakarítását is.

Nekem azért tetszik nagyon ez a könyv, mert pontosan azt üzeni, amiért mi is dolgozunk: hogy ki tud tenni a környezetért? Ti és mi! Megszólít, azt mondja, te is tehetsz, ne várd tétlenül, amíg a gyerekeid jövőjét szépen elfüstöljük a kéményben, hanem válassz a megoldások közül! Nagyon inspiráló és jövőbemutató könyv, és sokáig elegendő olvasmányt, böngésznivalót nyújt.

Szándékosan a Visszafordíthatóval kezdtem, a másik két ajánlott könyv ugyanis sokkal színesebb, könnyedebb, sokak számára praktikusabb. A Zero Waste konyha – tippek a pazarlásmentes étkezéshez az élelmiszerpazarlás megelőzésére helyezi a hangsúlyt. Sok színes képpel és ábrával, recepttel, listával és gyakorlati útmutatóval segít abban, hogy hogyan dobj ki minél kevesebb élelmiszert. Segít már a vásárlásban és a menütervezésben is, nagyon meggyőző folyamatábrákkal vesz rá, hogy megállj és elgondolkodj arról egy pillanatra, hogy amit a kukába szoktál dobni, az nemhogy nem szemét, de értékes alapanyag lehet. Segít megmenteni a maradék zöldségeket, fonnyadóban lévő darabokat, a tojáshéjat és a levágott kenyérvégeket. Rendet rak a hűtődben, a szekrényedben és ösztönöz a tudatos vásárlásra. Kitér a vásárlásnál és a konyhában használt eszközökre is. Persze nem elég elolvasni, próbáld is ki a listázást, a menütervezést, a recepteket! Átlapozva a könyvet, szinte mindent megkívántam belőle 🙂 Angolul tudók a szerző további írásait a homegrownkate.com weboldalon olvashatják.

 20200417_160903.jpg

A harmadik könyv, a Micsoda pazarlás! a HVG Junior könyvek sorozatának része, olvasni tudó iskolások élvezettel forgathatják, de szülővel már az ovis is nézegetheti, és beszélgethetünk vele a könyv témáiról. A témák pedig sokrétűek, mindenféle hulladéktermelést átfognak, de nem csak azt: a környezetszennyezés és energiapazarlás területére is kitérnek. Biztos, hogy fogjuk használni az iskolai előadásokban, mert épp arra alapoz, amiről mi is beszélni szoktunk: hogyan kerül a mi szemetünk a talajba, a vízbe és az óceánokba, hogyan szenvedi meg ezt az állatvilág, mik a következmények, és a legfontosabb: mit tehetsz te?

Egyes képek, ábrák bizony meghökkenthetik a gyerekeket, de szerintem ez nem feltétlenül baj: így jobban megértik, miért fontos elzárni a vízcsapot és lekapcsolni a villanyt, vagy miért nem vesszük meg a boltban a poharas pudingot. Még az is lehet – láttunk már rá példát – hogy a legkisebb családtag lesz a családban a környezetvédelmi felelős: bízzatok rájuk kisebb feladatokat, ahogy a könyv is teszi, alakítsatok ki jó szokásokat, mint a szemétszedés egy kirándulás alkalmával vagy a műanyagmentesség (persze az egyszerhasználatos műanyagokra gondolok).

Itt egy rövid belelapozó videó a könyvekről, ha pedig szeretnéd valamelyiket megnyerni, gyere a Ki? – Ti & Mi facebook oldalára játszani!

A nap mottója

Úgy gondoltam, játsszunk egy kicsit, és a kihívásokat is szeretem. Nem lesz könnyű a home office – home schooling napirend, plusz háztartás, gyerekek és a többi napi feladat mellé beszuszakolni a posztolást, de próbáljuk meg.

Részt veszek a BloggerKépző 13+1 napos kihívásán, napi egy poszt, adott témában, rövid kis színesek, kicsit személyesen, reményeim szerint érdekesen. Jön a második nap témája: a nap mottója.

 

Lézercuki vagyok – ez hangzott el nálunk ma az ebédlőasztalnál, mégpedig az én számból. Ha nem is nevezhető mottónak, mindenesetre egy olyan mondat, amiről sosem gondoltam volna, hogy elhangzik, és ezekből bizony egyre több gyűlik össze a karantén heteiben, érdemes lenne listázni.

Hogy ez a mostani milyen körülmények között jöhetett létre? Vannak azok az áldott pillanatok, amikor akármennyire is kialvatlan vagy és akármennyire is a fejeden táncolnak a gyerekek, mégis sikerül kreatívan és humorral megoldanod egy-egy helyzetet. Anyaként szerintem nagyjából ezekért érdemes élni, ezek visznek előre, ezek mutatják a fényt az éjszakában, hogy nem csak a mindennapi zsörtölődés létezik, és néha sikerül viccesen feloldani egy olyan helyzetet, amiből nagy veszekedés is lehetett volna.

Egyébként nem történt semmi komoly, de hát a családi konfliktusok ritkán indulnak ki valami tényleg súlyos problémából. Apának igazságot kellett tennie a két gyerek között, amit az egyik nehezményezett, duzzogva jött ebédelni, enni se akart. Nekem meg jött az isteni szikra, és felvettem azt a tekintetet, amitől máskor meg szokott olvadni, amitől szerinte cicára hasonlítok és nagyon cuki leszek. (A véleményéért nem vállalok felelősséget! ) Most is működött, de azért persze még dédelgetni akarta a sértettségét, és az arca elé tett egy tányért, hogy ne is lásson. Itt hagyta el a számat az a bizonyos mondat, hátha a cukiság lézere átüti a tányért is. Kicsit kellett ugyan szuggerálnom, de végeredményben működött, lett mosoly, nevetés és ebéd is.

lezercuki.jpg

Ne higgyétek, hogy nálunk minden fenékig tejfel, és én az a ragyogó mosolyú anyuka vagyok, akinek a karantén és az otthonoktatás meg se kottyan. Éppen ezért ragyognak fel különös erővel és erősítenek meg ezek a pillanatok, amikor sikerül vidámnak maradni. A nap, a hét vagy a karantén végén úgyis csak egy lesz a lényeg: az, hogy szeretjük egymást és együtt végigcsináltuk ezt is.

A nap képe

Úgy gondoltam, játsszunk egy kicsit, és a kihívásokat is szeretem. Nem lesz könnyű a home office – home schooling napirend, plusz háztartás, gyerekek és a többi napi feladat mellé beszuszakolni a posztolást, de próbáljuk meg.

Részt veszek a BloggerKépző 13+1 napos kihívásán, napi egy poszt, adott témában, rövid kis színesek, kicsit személyesen, reményeim szerint érdekesen. Vágjunk is bele!

Az első nap témája a nap képe. Számomra egyértelműen ez a kép az:

jegesmedve.png

Horváth Eszter fotója, forrás: index.hu – https://index.hu/kultur/2020/04/16/magyar_fotos_nyerte_a_world_press_photo_2020_dijat_kornyzet_kategoriaban/

A képen jegesmedvék vizsgálgatnak érdeklődve egy, a kutatók által a klímaváltozás nyomon követésére kihelyezett berendezést az Északi-sarkvidéken. Eszter négy hónapot töltött egy jégtáblába fagyasztott, száz fős kutatóhajón 2019-ben. A hajó a jégtáblával együtt lassan haladt észak felé, hogy aztán az Északi-sarkot elhagyva majd kiolvadjon a másik oldalon. Kísértetiesen hangzik, ugye? Van itt bezártság, sötétség, tényleg hosszú téli éjszakák, Eszter a Napot nem is látta hónapokig, a Holdat ellenben 24 órán át. Maga a kutatás nagyon fontos és újszerű munkát végzett, olyan helyen jártak, amit még soha nem vizsgált ember. Tudjuk, hogy a sarkvidék éghajlata jóval gyorsabban változik, mint a világ többi részéé, ezen a területen a klímaváltozás konkrétan szemmel látható. 

Ez a fotó számomra nagyon sokat mond. A jegesmedve a klímaváltozás egyik jelképes állata, februárban, a Nemzetközi Jegesmedvenapon írtam is róla. Ez a fotó most megmutatja, hogy azon kívül, hogy milyen érdekes és különleges állat, mennyire kíváncsi és érdeklődő is. Egészen emberi, ahogy felemelt tekintettel nézi a berendezés jelzőzászlóját. Milyen fantasztikus élmény lehetett ezeket az állatokat megfigyelni a sarkvidéki éjszakában, egy jégtáblába fagyasztott hajó reflektorainak fényében! Szinte mintha a világűrben készült volna a kép, a háttérben az űr végtelen sötétségével. Számomra még jobban kihangsúlyozza a természet keménységét, de egyúttal a törékenységét is, és felhívja a figyelmet egy nagyon fontos témára: arra, hogy vigyáznunk kell arra, aminek a részei vagyunk.

Horváth Eszter ezzel a a fotóval elnyerte a World Press Photo 2020 első díját környezet kategóriában. 

 

Boszorkánykonyha, avagy készítsd te is otthon!

A karantén alatt talán mindenkinek háttérbe szorultak egy kicsit a hulladékmentes szokásai: a csomagolásmentes vásárlást nehezebb megoldani, mi is alig várjuk, hogy háromhetente megérkezzen a közeli nagyáruház élelmiszerszállítmánya, és kicsit kevésbé foglalkozunk most azzal, hogy mibe csomagolnak. Más területekre azonban óhatatlanul nagyobb figyelem kerül: alig autózunk, még nagyobb figyelmet fordítunk az élelmiszerpazarlás elkerülésére, és aki teheti, kertészkedésbe is kezdett.

Évek óta házilag készítek bizonyos tisztító- és tisztálkodószereket, így a mosogatószert, a sampont, a fogkrémet, és próbálkoztam már arc- illetve kézkrémmel is. Amikor itthon maradtunk, kicsit megijedtem, hogy vajon megoldható lesz-e ez továbbra is – jelentős mennyiségű, nehezen kiváltható hulladékot takarítunk ugyanis meg ezzel – aztán megnyugodtam: a megszokott alapanyagbeszerzési helyeimen a házhozszállítás zavartalanul üzemel, legfeljebb, hogy még kevesebb kontaktom legyen futárokkal, nagyobb tételben rendelek.

Megosztom veletek a recepteket és a beszerzési helyeket is, ezeket a készítményeket több, mint egy éve készítem (kivéve a kézkrémet) nekem beváltak, bátran próbálkozzatok velük! Én az ötfős háztartásunkban mindenből dupla adagot készítek az eredeti recepthez képest, itt is ezt adom meg, sokszor ugyanis mérhetetlenül apró mennyiségekkel találkoztam. Jó, ha van egy pontos mérlegetek! Egyébként semmilyen speciális eszközre nincs szükség, csak tálakra, kézi habverőre és tégelyekre vagy flakonokra, amibe a kész kencét töltöd.

Mosogatószer

Hozzávalók:

300 ml víz

400 ml ecet

200 ml decyl glucoside

2 kk xantán

4 kk citromsav

A különlegesebb alapanyagokról: a decyl glucoside egy cukortenzid, kókuszolajból és cukorból készül, jól habzó tisztító hatású anyag, míg a xantán fermentációval előállított gélképző anyag.

A mosogatószerhez mérjük egy nagyobb tálba a xantánt és fokozatosan, kézi habverővel keverve adjuk hozzá a vizet, majd a decyl glucoside-ot, végül keverjük csomómentesre a többi hozzávalóval. Az állaga folyékonyabb lesz, mint a megszokott bolti mosogatószeré, de ugyanolyan kevés elég belőle a mosogatószivacsra téve, szépen felhabzik. Ha sűrűbbet szeretnél, egy picit növelheted a xantán mennyiségét.

mosogatas.jpg

 

Sampon

Hozzávalók:

86 g decyl glucoside

3 g szkvalán

200 g forralt víz

3 g étkezési só

5 g Solagum

14 g növényi glicerin

30 csepp Rokonsal tartósítószer

30 csepp tejsav

6 g panthenol

tetszés szerint illóolaj

A szkvalán olívaolajból nyert puhító, hidratáló anyag, míg a glicerin növényi alapú nedvességmegkötő. A Solagum gélképző, a mosogatószernél említett xantán és a gumiarábikum alkotja, utóbbi egy afrikai fa termelte nedv. A Rokonsal tartósítószer, glicerinben oldott természetazonos anyagok keverékét tartalmazza, a tejsav és a panthenol pedig talán ismerős: előbbi a termék pH-értékét szabályozza, utóbbi pedig a reklámokból is ismert B5 provitamin.

A sampon elkészítéséhez fontos, hogy minden eszközünk maximálisan tiszta legyen. Keverjük össze az első két hozzávalót. A vizet forraljuk fel és oldjuk fel benne a sót, majd fokozatosan keverjük el benne csomómentesen a Solagumot és a növényi glicerint. Ezt a két keveréket kézi habverővel keverjük össze, majd adjuk hozzá a többi hozzávalót is.

Ha biztosra akarsz menni, vásároljhatsz a pH-érték-méréséhez lakmuszpapírt is, de a fenti arányokkal a mi családunkban kiválóan működik a sampon.

hajmosas.jpg

 

Arc- és kézkrém

Ez a két termék alig néhány összetevőben különbözik. A krémekről azt kell tudni, hogy mindig van egy zsíros és egy vizes fázis, ezeket külön keverjük ki, majd vegyítjük egymással.

Az arckrém hozzávalói:                                                                               

Zsíros fázis:                                                                                                 

4 g sárgabarackmagolaj                                                                               

2 g szkvalán                                                                                                                                       

1 g cetilalkohol                                                                                                            

2,4 g Emulsan                                                                                               

izes fázis:                                                                                                       

38 g forralt víz                                                                                                 

4 g növényi glicerin                                                                                         

Egyebek:                                                                                                           

3 g sheavaj                                                                                                       

0,6 g E vitamin                                                                                                

2 csepp tejsav                                                                                                  

12 csepp Rokonsal                                                                                          

10 csepp illóólaj   

     

A kézkrém hozzávalói: 

Zsíros fázis: 

4 g körömvirágolaj és 2 g kamillaolaj 

2 g szkvalán                                                                                   

3 g cetilalkohol  

2 g Emulsan

Vizes fázis:

38 g forralt víz

4 g növényi glicerin

Egyebek:

2 g sheavaj

2 g E vitamin

2 csepp tejsav

12 csepp Rokonsal

10 csepp illóolaj

Az alapanyagok közül, amit még nem említettem: a cetilalkohol növényi alapú nedvességmegkötő, emulgeáló anyag, hasonlóan az Emulsanhoz. Utóbbi helyett használható a Plantemuls is, ami 100%-ban növényi eredetű. A sheavaj a karitéfa termésének magjából nyert bőrápoló anyag, amely önmagában is használható.

A krémek elkészítéséhez gőz fölött olvasszuk össze a zsíros fázis alapanyagait, majd keverjük hozzá a sheavajat. Együtt kevergessük, amíg homogénné nem olvadnak. Meleg vízben keverjük csomómentesre a glicerint, majd fokozatosan és alaposan keverjük hozzá a zsíros fázishoz. Amikor kézmelegre hűlt a krém, akkor adagoljuk hozzá a többi hozzávalót. Meglepetésemre a kézkrém készen teljesen folyékony volt, hűtőbe tettem, hátha hidegen összeáll, de nem tette. Én elhasználtam volna folyékonyan is, de a hűtőből kivéve szobahőmérsékleten szép krém állagúvá állt össze.

krem1.jpg

 

Fogkrém

Hozzávalók:

20 g aloe vera gél

50 g desztillált víz

24 g növényi glicerin

16 g xilit

30 g fehér agyag

8 g kovasav

1,6 g Solagum

0,8 g Euxyl PE9010 tartósítószer

tetszés szerinti illóolaj 

Itt új alapanyagokkal találkozunk, az aloe vera gél azonban sokatok számára lehet ismerős: ez az aloe vera növény leveleinek belső részéből nyert kivonat, amely bőrápoló, gyulladáscsökkentő, hűsítő hatású. A xilit a fogbarát édesítőszer, leginkább nyírfacukorként ismert. A fehér agyag a kaolin, nagyon finom szemcseméretű, vízmegkötő, hámlasztó, tisztító hatású anyag. A kovasav másnéven szilícium-dioxid, NAGYON finom, könnyen szálló por, amint megkapod, érdemes áttölteni befőttes üvegbe. Ez adja a fogkrém jól kezelhető konzisztenciáját.

A fogkrémmel van a legegyszerűbb dolgunk: a Solagum kivételével minden összetevőt összekeverünk, a végén adjuk hozzá a Solagumot fokozatosan, majd a legvégén jöhet az illóolaj, én borsmentát használok.  Nem lesz hófehér, pláne nem piros-kék csíkos, de kiválóan használható, kellemes ízű fogkrémet kapunk.

Ne ijedjetek meg az ismeretlen hozzávalóktól, a receptek egyáltalán nem bonyolultak, és nem is tart hosszú ideig az elkészítésük. Én egyszerre szoktam a sampont, a mosogatószert és a fogkrémet készíteni, a három együtt félórát vesz igénybe egy hónapban, a krémeket ritkábban készítem. Az összes különlegesebb hozzávaló megtalálható a Cosmio webáruházában, és mivel nagy kiszerelésben rendelem őket, körülbelül félévente jelentenek csomagolási hulladékot. 

Hogy mondjak néhány igazán egyszerű tippet is: azért fogy kevés krém, mert bőrápolásra reggel-este szőlőmagolajat használok, ez élelmiszerboltban kapható üveges kiszerelésben, és sminklemosásra is alkalmas. Mosásra és tűzhelytisztításra mosószódát alkalmazok, öblítéshez ecetbe csepegtetek illóolajat. Kezdjétek ti is ezekkel, aztán jöhetnek a krémek és más kencék!